A Metropolitan Kutató Központ által vezetett UPLIFT konzorcium új, innovatív szemléletmódot kíván bevezetni a városfejlesztési politikában a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. Az UPLIFT egy többszintű kutatási módszerrel kívánja feltérképezni a válság utáni városi egyenlőtlenség folyamatait és mozgatórugóit. Először, kontextusba helyezi a makrószintű megállapításokat mikrószinten. A nemzeti és regionális (NUTS 2) skálára fókuszálva, elemzi az egyenlőtlenség mértékét és dimenzióit az EU-ban.

A 2019. decemberében indult kutatás célja, hogy jobban megértsük a Magyarországon az utóbbi években megfigyelhető szegénységcsökkenés okait és azt, hogy miként szegmentálódik a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők csoportja, európai összehasonlításban. A kutatás várhatóan 2022. novemberében zárul. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból közfinanszírozású támogatásban részesül. A kutatás vezetője Gábos András, a kutatócsoport tagja Branyiczki Réka és Tóth István György.

A kutatás célja a fogyatékos emberek társadalmi kirekesztéséhez vezető régi és újabb keletű folyamatok feltérképezése, valamint annak megértése, hogy ezek hogyan jelennek meg az érintettek életútjában. Vizsgáljuk azt is, hogy a nemzetközi kutatásokban feltárt kirekesztési mechanizmusok (társadalmi, gazdasági, oktatási, munkaerőpiaci, jogi és egyéb tényezők) mennyiben vannak jelen a fogyatékos emberekkel kapcsolatos hazai intézményrendszerben és szakpolitikákban, és miként befolyásolják a fogyatékos emberek lehetőségeit.

A 2020 februárjától 2023-ig tartó kutatás új, gender-érzékeny, összehasonlítható ismeretekkel szolgál majd a szegénység és a társadalmi kirekesztettség csökkentésére irányuló szociális védelmi irányelvek megváltoztatásának hatásosságáról.

A tanulmány célja, hogy összefoglalja a polgárok szociális védelemmel kapcsolatos preferenciáiról szóló tudományos eredményeket a döntéshozók számára. Ezen túlmenően a cél az, az EU tagállamai felhasználhassák a tanulmány által összegyűjtött és bemutatott adatokat szociális védelmi rendszerük korszerűsítésében. A más országokban használatos gyakorlatok megismerése segíthetik a tagállamokat a szociális védelemmel és újraelosztással kapcsolatos lakossági igényeknek megfelelő társadalompolitika megalkotásában.

A 2019 októberében indult projekt célja a romákat érintő megkülönböztetés csökkentése, különös tekintettel a lakhatáshoz való hozzáférésükre.

A TÁRKI 2018-ig évtizedekig végzett pártpreferencia-kutatásokat, negyedévi rendszerességgel, saját forrásból, külső támogató vagy finanszírozó nélkül, azaz teljes mértékben függetlenül. Két választás között a kutatás a választási hajlandóságra és a pártok támogatottságának mérésére szorítkozott.

A Tárki 12 másik partnerrel együtt vesz részt az “Evaluation of the Common European Asylum System under Pressure and Recommendations for Further Development” (CEASEVAL) című kétéves projektben, amit a német Technische Universitat Chemnitz kutatói csapata vezet.

Az InGRID, majd annak folytatásaképpen létrejövő InGRID-2 projekt célja, hogy integrálja és megújítsa, továbbfejlessze a jelenleg létező, de fragmentált kutatási infrastruktúrát a szegénység és életkörülmények, valamint a munkafeltételek és sérülékenység területén. Ennek érdekében a projekt olyan tevékenységeket támogat, mint például nemzetközi adathozzáférés, kölcsönös tudástranszfer és módszertanok, elemzési eszközök fejlesztése az összehasonlító társadalomkutatás területén.

A TÁRKI koordinálja azt a négy kelet-európai országban zajló adatfelvételt, amely a „PrivMort” (The Impact of Privatization on the Mortality Crisis in Eastern Europe) című kutatás részeként azt vizsgálja, hogy miként hat a privatizáció a halálozási arányszámok alakulására. A projektet a Cambridge-i Egyetem vezeti, adatfelvétel négy országban lesz, amelyeket a TÁRKI koordinálja.