A projekt célja migráns és roma gyerekek beilleszkedési nehézségeinek kezelése egy pilot koncepció megvalósításával, amely egy tanulási módszert és tanulási környezetet tanulmányoz formális nem formális és informális oktatási környezetben.
A projekt célja olyan, kutatásra alapozott szakpolitikai javaslatok és gyakorlatok megfogalmazása, melyek segítségével csökkenthetőek Európában az oktatási egyenlőtlenségek, javulhatnak az oktatáshoz való hozzáférés és a tanulmányok befejezésének feltételei.
Középtávú (1980-2020) kutatás a társadalmi bezáródás mechanizmusairól Magyarországon - és máshol
A kutatásról:
A 2020. október 2022. szeptembere között zajló kutatás azt vizsgálja, hogy hol vannak a társadalmi szerkezetben erős, nehezen átjárható választóvonalak és mi ezeknek a szakadásoknak a helye a társadalmi mobilitás folyamatában - elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt.
A Városkutató Kft. által vezetett UPLIFT konzorcium új, innovatív szemléletmódot kíván bevezetni a városfejlesztési politikában a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. Az UPLIFT egy többszintű kutatási módszerrel kívánja feltérképezni a válság utáni városi egyenlőtlenség folyamatait és mozgatórugóit. Először, kontextusba helyezi a makrószintű megállapításokat mikrószinten. A nemzeti és regionális (NUTS 2) skálára fókuszálva, elemzi az egyenlőtlenség mértékét és dimenzióit az EU-ban.
A 2019. decemberében indult kutatás célja, hogy jobban megértsük a Magyarországon az utóbbi években megfigyelhető szegénységcsökkenés okait és azt, hogy miként szegmentálódik a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők csoportja, európai összehasonlításban. A kutatás várhatóan 2022. novemberében zárul. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból közfinanszírozású támogatásban részesül. A kutatás vezetője Gábos András, a kutatócsoport tagja Branyiczki Réka és Tóth István György.
A kutatás célja a fogyatékos emberek társadalmi kirekesztéséhez vezető régi és újabb keletű folyamatok feltérképezése, valamint annak megértése, hogy ezek hogyan jelennek meg az érintettek életútjában. Vizsgáljuk azt is, hogy a nemzetközi kutatásokban feltárt kirekesztési mechanizmusok (társadalmi, gazdasági, oktatási, munkaerőpiaci, jogi és egyéb tényezők) mennyiben vannak jelen a fogyatékos emberekkel kapcsolatos hazai intézményrendszerben és szakpolitikákban, és miként befolyásolják a fogyatékos emberek lehetőségeit.
Pilot kutatás az empirikus felmérésekből kimaradó elérhetetlen, vagy válaszmegtagadó népességről, azok speciális feltérképezésével. 2017-2020, NKFI Alap (OTKA) K 125162.
Kutatásvezető: Tóth István György
A 2020 februárjától 2023-ig tartó kutatás új, gender-érzékeny, összehasonlítható ismeretekkel szolgál majd a szegénység és a társadalmi kirekesztettség csökkentésére irányuló szociális védelmi irányelvek megváltoztatásának hatásosságáról.
A tanulmány célja, hogy összefoglalja a polgárok szociális védelemmel kapcsolatos preferenciáiról szóló tudományos eredményeket a döntéshozók számára. Ezen túlmenően a cél az, az EU tagállamai felhasználhassák a tanulmány által összegyűjtött és bemutatott adatokat szociális védelmi rendszerük korszerűsítésében. A más országokban használatos gyakorlatok megismerése segíthetik a tagállamokat a szociális védelemmel és újraelosztással kapcsolatos lakossági igényeknek megfelelő társadalompolitika megalkotásában.
A 2019 októberében indult projekt célja a romákat érintő megkülönböztetés csökkentése, különös tekintettel a lakhatáshoz való hozzáférésükre.
