Középtávú (1980-2020) kutatás a társadalmi bezáródás mechanizmusairól Magyarországon - és máshol
A kutatásról:
A 2020. október 2022. szeptembere között zajló kutatás azt vizsgálja, hogy hol vannak a társadalmi szerkezetben erős, nehezen átjárható választóvonalak és mi ezeknek a szakadásoknak a helye a társadalmi mobilitás folyamatában - elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt.
A kutatás háttere:
Abból a megfigyelésből indulunk ki, hogy Magyarországon - a nemzetközi összehasonlításban nem túl magas egyenlőtlenség körülményei között is– alacsony a társadalmi mobilitás. Egy magyarázat lehet, hogy az egyenlőtlenségek szempontjából nem csak szélek közötti távolságok számítanak, hanem az is, hogy a társadalmi szerkezet egyes lépcsőfokai között mekkorák a társadalmi távolságok. Létezik a “ragadós” plafon és a “ragadós padló” jelensége, amelyek lassítják vagy éppenséggel gátolják a mobilitást. Előbbi a felső csoportok tagjait védi attól, hogy nagyobb mélységekbe zuhanjanak (adott esetben érdemeik vagy teljesítményük hiányában is), utóbbi pedig meggátolja az alsóbb csoportok képviselőinek kiemelkedését (adott esetben meglevő tehetségük vagy teljesítményeik ellenére is). Feltételezésünk szerint (és kutatásunk során nyolc fejlett ország esetében meg is vizsgáljuk) ilyen szakadások más országokban is jelen vannak. A magyarországi elemzést négy kulcsfontosságú magyarországi társadalmi struktúra-vizsgálat új szempontok szerint folytatott elemzésével végezzük el.
A kutatás alapkérdései:
- Vannak-e (és hol) az eloszláson belül markáns, az eloszlás tetejét annak többi részétől elválasztó szakadások? Hogy változtak ezek a töréspontok az időben?
- A jövedelem, vagyon, vagy esetleg ezek együttes eloszlása definiálja azt a dimenziót, ami mentén a szóban forgó szakadásokat megfigyelhetjük? Milyen más dimenziók számítanak?
- Hol vannak a „ragadós padló” határai és mik annak a működési mechanizmusai?
- Mi a piacok, az állam mechanizmusainak és a demográfiai szokásoknak a szerepe a felső csoportok bezárulásában?
- Milyen interakciók figyelhetők meg a demográfiai változás és iskolázási, egészségügyi és lakásrendszerek diverzifikálódása között?
- Milyen társadalmi következményei vannak a társadalmi szerkezet patrimoniális, klientilista tendenciáinak?
A kutatás jelentősége:
A kutatás új perspektívát nyit a társadalmi szerkezet és társadalmi mobilitás eddigi tanulmányozásához. Azáltal, hogy a szakadásokra, ezen belül is az eloszlás bizonyos töréspontjaira figyelünk, könnyebben megérthetjük azt, hogy miként fordulhat elő alacsony mobilitás a viszonylag alacsonyabb egyenlőtlenség körülményei között is.
A négy nagyszabású magyarországi társadalomszerkezeti kutatás újraelemzése az államszocializmus és a versenyen alapuló piacgazdaság, illetve a diktatúra és a liberális demokrácia, illetve az illiberális berendezkedés körülményei között kialakult társadalomszerkezet egységes elemzését teszi lehetővé, amivel hozzájárulunk a társadalmi átmenetek természetének és nagyságrendjének jobb megértéséhez.
A kutatás várható eredményei:
A két évig tartó kutatás végére négy publikáció készül:
1. A mobilitás akadályai nyolc jómódú országban
2. Társadalmi mobilitás és társadalmi bezártság Magyarországon, 1980-2016
3. Vagyon, öröklés és egyenlőtlenség az európai társadalmakban
4. Múltbeli és jelenlegi patrimoniális tendenciák: Hogyan működnek és változnak a mobilitást gátló ragadós padlók és ragadós mennyezetek?
Vezető kutatók:
Tóth István György - projekt vezető
Szelényi Iván
A kutatás támogatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (OTKA Kutatási Témapályázat) K 135934
