Hírek

Bővül az IPOLIS

Az IPOLIS (Szegénység és Életkörülmények Indikátorok Integrált Rendszere) a sérülékeny társadalmi csoportok közül jelen állapotában a gyerekek, fiatalok és idősek adatait tartalmazza. A jelenleg zajló munka során ez kiegészül a fogyatékkal élők és migránsok, migráns hátterűek adataival. Kollégánk, Gábos András rövid feljegyzése áttekintését ad a munkához kapcsolódó adatvizualizációs és honlapfejlesztési lépésekről. 

Megjelent az InGRID-2 kutatási eredménye: “Social status inequalities in child poverty in the European Union”

A tanulmány a szülői háttér és a gyermekszegénység, illetve a gyermekek anyagi életkörülményei közötti kapcsolatot elemzi az EU tagországaiban. Szintén vizsgálja a gazdasági válság során és azt követő időszakban jellemző változásokat, mintázatokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az EU tagállamain belül jelentős különbségeket lehet felfedezni, attól függően, hogy milyen szegénységi koncepció mentén és milyen mérőszámok használatával elemzik a tendenciákat. A tanulmányt kollégánk, Gábos András szerkesztette. András más kutatókkal közreműködve a tanulmány megírásában is részt vett.

Meghosszabbított határidő és további témalehetőség

A 15. “Social Monitoring and Reporting in Europe“ konferencia szervezői úgy vélik, hogy az esemény megtartható a tervezett időpontban: 2020. október 12-14. 
A konferencia korábban meghirdetett fő témája (további információ itt) mellett azonban további témában is várják a szervezők a jelentkezéseket. A szervezők örömmel vennének olyan kezdeményezéseket, amelyek a jelenlegi világjárvány társadalmi hatásait vizsgálják a jólét, a magatartás és viselkedésformák szempontjából. 
A meghosszabbított határidő is ezt segíti; 2020. május 30-ig lehet elküldeni az absztraktokat Dr. Heinz-Herbert Noll részére (hh.noll@tonline.de). A jelentkezések elfogadásáról röviddel a határidő után születik döntés. 

Megjelent az InGRID2 kutatási jelentése: “Research infrastructure gaps report Central and Eastern Europe”

A jelentés bemutatja a közép- és kelet-európai adatállományok és kutatási infrastruktúrák hiányosságait, valamint elemzi az ezen hiányosságok kiküszöböléséhez kapcsolódó akadályokat és kihívásokat. Emellett két esettanulmány kerül bemutatásra, az egyik a magyarországi veszélyeztetett társadalmi csoportok, míg a másik a lengyelországi munkakörülmények adatainak hiányosságaira fókuszál. A jelentést társszerzője kollégánk, Gábos András.

Euroship projektindító találkozó

2020. február végén megtartották az EUROSHIP projektindító találkozóját. A találkozó során a résztvevők megismerhették egymást és megvitatták a projekt során elvégzendő feladatokat és a végrehajtáshoz szükséges következő lépéseket. A két nap során az európai munkaügyi és közösségi civil szervezetek, illetve kutatók élénk vitákat folytattak arról, hogy az EU és a tagállamok milyen kihívásokkal néznek szembe az európai társadalmi szakadékok csökkentése terén. 

ship

Jelentkezési lehetőség workshopra: Kísérleti módszertanok a szociálpolitikai kutatásokban: Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek és Veszélyek

A jelentkezés határideje: 2020. május 31. 
Elfogadott jelentkezések kihirdetése: 2020. június 30. 

Mikor: 2020. szeptember 10-11. 
Hol: Stockholm, Svédország 

A kísérleti és kvázi-kísérleti módszertanok egyre népszerűbbek a szociálpolitikai kutatásokban, ezzel is követve azt az általános trendet a mikroökonomiában és a szociológiában, amely előtérbe helyezi a szociológiai kísérleteket, mint az ok-okozati összefüggések tanulmányozásának fő eszközét. Egy jól körbehatárolt kísérlet előnyei megkérdőjelezhetetlenek. Ugyanakkor hátrányai is vannak a mérhetőség, általánosíthatóság, heterogenitás, illetve a a szociálpolitikai programok összetettsége, valamint a politikai és etikai valóság szempontjából is. 

Mit tudunk a nem válaszolókról?

Lezárult a Tárki kutatása a személyes megkérdezésre épülő adatfelvételek elérési problémáiról és ennek következményeiről. 

A csökkenő válaszadás szektortól és kutatási céltól függetlenül okoz problémát a társadalmat kutatók számára, Magyarországon és nemzetközileg egyaránt. A Tárki kutatása a „miért”-eket, a „hogyan”-okat és a különböző hatásokat elemzi.  Részleteket IDE kattintva tudhat meg.