Hírek

Az InGRID-2 projekt egyik fontos célkitűzése az IPOLIS (Integrated Poverty and Living Conditions Indicator System) bővítése - a jelenleg elérhető gyermekek, fiatalok és idős személyek mellett - további társadalmilag sérülékeny csoportok adataival. Ezen csoportok a fogyatékossággal élő emberek, valamint a migránsok és a migráns hátterű emberek. A romák és az intézményi népesség esetében erre csak később, az adatinfrastruktúra megfelelő fejlesztését követően kerül sor.

A TÁRKI-val kérdőíves kutatások adatfelvételi munkáira szerződött, adatfelvételt irányító területi instruktorok keresnek kérdezőbiztosokat az ország számos településén, jelenleg Győrben. 18 évet betöltött, legalább középfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőket várunk, akik szeretnék idejüket maguk beosztani, jó kapcsolatteremtő képességgel és megfelelő kitartással rendelkeznek, határozott fellépéssel bírnak. Számítógépes ismeret, saját notebook és gépkocsi előnyt jelent. Jelentkezni karrier@tarki.hu email címen folyamatosan lehet önéletrajz és motivációs levél elküldésével.

Az 1683-ban alapított nemzetközi tudományos kiadó, a Brill, 2002-ben indított „Comparative Sociology” c. sorozatának 19. kötetében jelent meg igazgatósági tagunk, Szelényi Iván Mihályi Péterrel közösen írt tanulmánya "The Two Forms of Modern Capitalism: Liberal and Illiberal States" címmel. A cikk a liberalizmus, az illiberalizmus és a despotikus diktatúra összefüggéseit vizsgálva azt a következtetést vonja le, hogy mindaddig, amíg egy illiberális rezsim minimális jogi garanciát nyújt a kapitalista vállalkozások számára, egy kapitalista rendszerhez idomul. Egy despotikus diktatúrában ez elképzelhetetlen.

A TÁRKI-ban folyó Gyermekek az iskolában: Jóllét és azon túl című kutatás újabb fontos állomásához érkezett. A kutatás a gyermekek szubjektív jóllétét vizsgálja családi, iskolai és lakóhelyi közegben; célcsoportját a közoktatásban tanuló 8, 10 és 12 éves gyerekek alkotják. A kutatás egy nemzetközi vizsgálat az International Survey of Children’s Wellbeing (ISCWeB) keretében valósul meg, annak 3. hullámához kapcsolódva. Az adatfelvételre 2019 tavaszán került sor; 75 iskolában 1032 fő 8 éves, 1043 fő 10 éves és 1001 fő 12 éves tanuló töltötte ki a nemzetközi kérdőív magyar változatát.

A koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményei: az érintettek megoszlása és véleménye a járványt kísérő intézkedésekről. Eredmények a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. legfrissebb, májusi kutatásából.

Hogyan érinti a koronavírus és a gazdasági válság a magyar társadalmat? Milyen hatással van a válsághelyzet a társadalom szövetére, gondolkodására a demokráciáról és az általános emberi értékekről? Mi lesz az egyes társadalmi rétegek anyagi helyzetével, hogyan érinti a szegényeket és a gazdagokat a válság?
A 444.hu készített interjút Tóth István Györggyel.

Az IPOLIS (Szegénység és Életkörülmények Indikátorok Integrált Rendszere) a sérülékeny társadalmi csoportok közül jelen állapotában a gyerekek, fiatalok és idősek adatait tartalmazza. A jelenleg zajló munka során ez kiegészül a fogyatékkal élők és migránsok, migráns hátterűek adataival. Kollégánk, Gábos András rövid feljegyzése áttekintését ad a munkához kapcsolódó adatvizualizációs és honlapfejlesztési lépésekről. 

A tanulmány a szülői háttér és a gyermekszegénység, illetve a gyermekek anyagi életkörülményei közötti kapcsolatot elemzi az EU tagországaiban. Szintén vizsgálja a gazdasági válság során és azt követő időszakban jellemző változásokat, mintázatokat. Az eredmények azt mutatják, hogy az EU tagállamain belül jelentős különbségeket lehet felfedezni, attól függően, hogy milyen szegénységi koncepció mentén és milyen mérőszámok használatával elemzik a tendenciákat. A tanulmányt kollégánk, Gábos András szerkesztette. András más kutatókkal közreműködve a tanulmány megírásában is részt vett.

A jelentés bemutatja a közép- és kelet-európai adatállományok és kutatási infrastruktúrák hiányosságait, valamint elemzi az ezen hiányosságok kiküszöböléséhez kapcsolódó akadályokat és kihívásokat. Emellett két esettanulmány kerül bemutatásra, az egyik a magyarországi veszélyeztetett társadalmi csoportok, míg a másik a lengyelországi munkakörülmények adatainak hiányosságaira fókuszál. A jelentést társszerzője kollégánk, Gábos András.

2020. február végén megtartották az EUROSHIP projektindító találkozóját. A találkozó során a résztvevők megismerhették egymást és megvitatták a projekt során elvégzendő feladatokat és a végrehajtáshoz szükséges következő lépéseket. A két nap során az európai munkaügyi és közösségi civil szervezetek, illetve kutatók élénk vitákat folytattak arról, hogy az EU és a tagállamok milyen kihívásokkal néznek szembe az európai társadalmi szakadékok csökkentése terén.