„Hogyan kezeljük a „nemválaszolók”-at? – Az empirikus kutatások során jellemzően válaszmegtagadó, vagy elérhetetlen csoportok pilot kutatása speciális felméréssel és módszerekkel”

A kvantitatív empirikus vizsgálatok érvényességi körét jelentős mértékben korlátozza, hogy általában véve erősödik a visszautasítás és az elérhetetlenség az elmúlt 20 évben Magyarországon. A kutatás, egy speciális „re-contact” típusú új adatfelvétellel arra kérdésre kereste a választ, hogy:

  • Mennyiben tekinthetően állandónak, illetve stabilnak a nem-válaszolás, illetve az elérhetetlenség az országos reprezentatív survey-ek esetében? 
  • Hogyan jellemezhetőek a válaszmegtagadók? 
  • Hol és kik körében nehezebb a kapcsolatfelvétel? 
  • Hogyan vélekednek a megkérdezettek a különböző típusú adatfelvételekről? 

Komoly probléma továbbá az, hogy az empirikus kutatások esetében a válaszadó személyek több dimenzió mentén is az átlagos értékekhez, azaz „középre” húznak. Kifejezetten érezhető ez a jövedelemmel foglalkozó kérdések esetében. Kutatásunk egy speciális survey kísérletet is tartalmazott, amely azzal foglalkozott, hogy: 

  • Milyen speciális mintavételi technika segíthet a társadalom jövedelmi szempontból alsó és felső széle megtalálásában? 
  • Mennyiben javíthatóak így az általános survey-ekből származó becslések? 

Kutatásunk pilot vizsgálatként megtette az első lépést az információhiány leküzdésében: eredményeink alapján többet tudunk arról, hogy egy klasszikus lakossági survey felmérés esetében mely társadalmi csoportok kimaradására számíthatunk, illetve elkezdtünk alternatív mintavételi, adatfelvételi és adat-korrekciós technikákat készíteni, tesztelni. 

Az elkészült adatbázis 

Kutatásunk egyik fő értéke és terméke az „re-contact” típusú adatfelvétel teljes, tisztított és különböző háttérváltozókkal bővített adatbázisa. Az adatbázis tartalmazza a kiinduló adatfelvétel (European Social Survey 8. hulláma) megkeresési adatait, a második adatfelvétel (Bizalom kutatás) megkeresési adatait minden címhez társítva, a Bizalom kutatás teljes kérdőívének változóit, illetve a két felmérés közös kérdései esetében külön-külön mindkét kutatás válaszait. Az adatbázishoz továbbá speciális település-szintű (KSH-TSTAR) változókat, és az adatfelvétel jellemzése szempontjából fontos változókat kapcsoltunk. Az adatbázis 2020. június 1-től a Tárki Adatbankból bárki számára elérhető lesz, így az adatok tudományos célra felhasználhatóak lesznek.

A kutatás zárókötete 

A kutatás pontos menetét, illetve eredményeit záró tanulmánykötet formájában mindenki számára elérhető ITT. A zárókötet részletesen foglalkozik a kutatás tervezési lépéseivel, a kutatási kérdések megformálásával, valamint a terepmunka részletes leírásával és dokumentációjával is. A kötet legfőbb része a kutatás eredményeinek bemutatása: fejezetenként térünk ki a megfogalmazott kutatási kérdések vizsgálatára és megválaszolására, valamint többváltozós modellek segítségével vizsgáljuk a survey felmérések egyik legnagyobb problémáit: a válaszmegtagadást és az elérhetetlenséget. A tanulmánykötet függelékében továbbá kitérünk a nemzetközi helyzetre és az ennek vizsgálatára alkalmazható magyarázó modellt mutatunk be, valamint egy speciális település-szintű vizsgálat is olvasható. Kötetünkben a „Szélek” felmérés legfontosabb eredményei és tapasztalatai is megtalálhatóak. 

Szakmai műhelyvita 

2020. március 5-én szakmai műhelyvitát tartottunk a kutatás zárásaként készült tanulmánykötet megvitatásáról. A szakmai műhelyvita résztvevői mindazok a survey kutatásokat alkalmazó és/vagy használó kutatók szakemberek, akik számára értékes hozzáadott értékkel bír a kutatás, illetve akik eredményeinket fel tudják használni. A műhelyvita szervezésének kiindulópontja az volt, hogy az alkalmazott empirikus társadalomkutatások jövője meglehetősen nagymértékben függ attól, hogy a szakma mennyire lesz képes megfelelni a személyes elérést megcélzó empirikus adatfelvételek egyik legnagyobb kihívásának, a csökkenő válaszadási hajlandóságnak. A probléma nem egyik vagy másik intézetet érinti, hanem széles körben jelen van a legkülönbözőbb szakmai szereplők tudományos életében. Az adatgyűjtési technikák átalakuláson mennek át: jelentősen megnőtt az adminisztratív és internetes adatbázisok, megváltozott az iparági piacszerkezet és az egyes adatgyűjtési technológiák árviszonyai is átalakultak.  
A műhelyvitán bemutatott prezentáció IDE kattintva érhető el.

Műhelyvita
Műhelyvita 2020. 03. 05.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kollégáink publikációja a témában ide kattintva olvasható.

Egy újabb, 2021-ben megjelent publikáció a témában itt olvasható.

Támogató: NKFIH (OTKA) 
Szerződés azonosító: K 125162 K 113248 
Kutatási periódus: 2017. szeptember 1. - 2020. február 29.