A gazdaság- és társadalompolitikai változások hatásainak modellezése és megértése egy átalakuló társadalomban nem könnyű feladat. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt a társadalmi és gazdasági környezet nagyon gyorsan változik, ezért fontos egy megfelelő döntés előkészítő és elemző eszköz megtervezése. Másrészt az átfogó és megfelelő minőségű adatállományok hiánya, valamint az államháztartási információs rendszer hiányosságai szintén nehézséget jelentenek. Ugyanakkor erős igény van a szociális reformlépések bevezetés előtti hatásvizsgálataira.
A TÁRKI kifejlesztett egy adó-juttatás mikroszimulációs modellt, amely alkalmas eszköz ilyen jellegű feladatok, elemzések megoldására.
Miután nincs egyetlen olyan primer adatállomány sem, amely az összes szükséges változót tartalmazná, a modellépítés első feladata volt egy ilyen adatállomány létrehozása. Három különböző adatfelvétel adatait használtuk ehhez. A demográfiai és jövedelmi változók a Magyar Háztartás Panel adataiból, a fogyasztási adatok a KSH Háztartási költségvetési felvételéből, az adóadatok pedig az APEH állományaiból kerültek felhasználásra.
A különböző forrásból származó adatok összekapcsolásához dinamikus, többszörös párosítási és imputálási eljárások szolgáltak. Az így létrejött adatállomány adataival a mikroszimulációs modell három területet ölel fel: a jövedelemadó, az indirekt adók (ÁFA) és a központilag szabályozott pénzbeni juttatások területét. A statikus modell lehetőséget ad az elemzőnek, hogy a jogosultság és folyósítás kritériumait megváltoztassa a rendszerben és létrehozhat olyan outputokat, amelyek az intézkedések hatását bemutatják: kik nyernek, illetve kik veszítenek egy tervezett intézkedés bevezetésével. Az egyik legfontosabb tulajdonsága a modellnek, hogy a gazdaság- és társadalompolitikai lépések hatását egyedi (személyi vagy háztartási) szinten képes megmutatni, így például megvizsgálható, hogy egy döntés hogyan hat a különböző jövedelemmel rendelkező háztartásokra. Ugyanakkor az intézkedés makro hatása is kimutatható az egyedi adatok aggregálása útján.
A Tárki mikroszimulácos fejlesztésénk 2004-es hulláma a Pénzügyminisztériummal kötött szerződés keretében készült. Az alábbi Felhasználói Kézikönyv a modellről szinte minden információt tartalmaz.
» Felhasználói kézikönyv, v2.1 (2004)
A TÁRSZIM 2005 évi fejlesztése a PM és az ICSSZEM közös megrendelésére történt. A legújabb modellről tájékoztatást ad a kézikönyv:
» Felhasználói kézikönyv, v3.2.1 (2006)
A TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok sorozatban megjelent tanulmány az adatbázis és a modellépítés menetét mutatja be, és a modell három alkalmazását is ismerteti.
» Szivós Péter – Rudas Tamás – Tóth István György: TÁRSZIM97 Mikroszimulációs modell az adók és támogatások hatásvizsgálatára. TÁRKI. Budapest, 1998.
