A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azzal bízta meg a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet vezette konzorciumot (alvállalkozó: Kopint-Datorg), hogy készítse el az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban meghatározott prioritási tengelyek és beavatkozások hatásainak horizontális értékelését. Az értékelés során a hosszú távú gazdasági növekedésre, hosszú távú foglalkoztatásra, az államháztartásra, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokra és a társadalmi elosztásra gyakorolt hatásokat elemeztük. A részletes értékelő jelentéshez önálló vezetői összefoglaló tartozik.
vezetői összefoglaló
részletes elemzés
Címlap, tartalom, bevezetés
1. Hosszútávú gazdasági növekedési hatások
2. A foglalkoztatás hosszú távú alakulására gyakorolt hatás
3. Az államháztartásra gyakorolt hatás
4. A hátrányos helyzetű csoportokra gyakorolt hatás
5. Társadalmi elosztási hatások
6. Az Operatív Programok társadalmi egyeztetésének ex-ante értékelése
Hivatkozások
Háttérelemzés a Nemzeti Cselekvési Tervhez a társadalmi befogadásért
A TÁRKI 2006 tavaszán helyzetelemző tanulmányt készített a társadalmi befogadásról szóló Nemzeti Cselekvési Tervhez, a volt Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium megbízásából.
» Társadalomstatisztikai helyzetelemzés a Társadalmi összetartozásról szóló nemzeti cselekvési tervhez
Háttérkutatások a Nemzeti Fejlesztési Tervhez
A TÁRKI a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala megrendelésére részt vesz az integrációs előkészítő munkálatokban. A kutatások az Integrációs és Fejlesztéspolitikai Munkacsoport (vezetője: Inotai András) alatt létrejött Humán Erőforrás Fejlesztési Albizottsága (vezető: Tóth István György) keretében folynak.
A Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a TÁRKI közötti együttműködés keretében Intézetünk szervezésében kutatást végeztünk a fejlesztéspolitika társadalmi hatásai témakörben. A 2005-ös év végén a következő fő területek elvi, módszertani és gyakorlati kérdéseit feldolgozó elemzéseket adtunk át a Nemzeti Fejlesztési Terv elméleti hátterét megalapozandó: A fejlesztéspolitikai intézkedések hatására kialakuló ellenösztönzők, járadékvadász viselkedés vizsgálata; A fejlesztéspolitika társadalmi hatásainak vizsgálata – A társadalmi szerkezetre, esélyegyenlőtlenségre, kapcsolati hálókra gyakorolt hatás; A fejlesztéspolitikai intézkedések teljes társadalmi költségének becslése; A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel. Munkatársaink az NFH szervezésében a kormányzati tisztviselők számára szervezett szemináriumokon számoltak be a tanulmányok főbb megállapításairól.
Tanulmányok:
» A járadékvadász magatartás okozta költségek minimalizálásának lehetőségei a fejlesztéspolitikai programokban
» A fejlesztéspolitikai intézkedések társadalmi hatásainak vizsgálata
» A fejlesztéspolitikai intézkedések teljes társadalmi költségének becslése
» A társadalmi tőke növelésének lehetőségei fejlesztéspolitikai eszközökkel
Az Albizottság által a működés első fél évében (2002 ősz-2003 tavasz) elvégzett munka
Az uniós csatlakozás előtt megkezdődött hatázsvizsgálatok és háttérelemzések az Integrációs és Fejlesztéspolitikai Munkacsoport (IFM) által életre hívott Humán Erőforrás Fejlesztési Albizottság keretében 2002 óta folynak. Az IFM eredendő célja volt, hogy segítse az Európai Uniós tagságra való minél sikeresebb felkészülést. A Munkacsoport feladatai közé tartozott, hogy a felkészüléssel kapcsolatos stratégiai gondolkodásnak teret adjon és a kutatói hálózatok kapacitásainak kihasználásával segítse a kormányzati előkészítő munkát. Az IFM által létrehozott számos albizottság közül a Humánerőforrás-fejlesztési Albizottság (HEFAB) az NFT humánerőforrás-fejlesztési fejezeteihez kapcsolódó munkálatokat fogta össze. Az Albizottság munkája a kezdetekben a Nemzeti Fejlesztési terv kidolgozásához kapcsolódott, majd munkájában a hangsúly folyamatosan helyeződött át csatlakozási menetrend aktuális feladataihoz kapcsolódó kutatási háttér támogatására. A munka első fél évében az albizottság (a szerződésnek megfelelően) a következő témakörökben készíttetett tanulmányokat:
- Részletes tartalmi javaslatok kidolgozása a Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program (HER OP) egyes intézkedéseinek az operacionalizálására, beleértve ezek várható hatásának az elemzését.
- A területi és ágazati szempontok, valamint a foglalkoztatási, oktatási, szociális és területfejlesztési politikák egyeztetése a HER fejlesztési politikában
- A HER fejlesztési politika hazai intézményi környezetének elemzése, különös tekintettel a hazai oktatási PHARE programok menedzselésének tapasztalataira.
- Tanulmányok a monitorozáshoz szükséges indikátorokról az uniós elvárások szempontjai mentén
- Az NFT humánerőforrás fejlesztési projektjei és a társadalmi kirekesztés elleni akcióprogram kapcsolódásai
- Magyarország felkészültsége az oktatáspolitikák európai szintű koordinációjában való részvételre, ennek várható hatásai
- A sikeres európai felzárkózás társadalmi feltételei (áttekintés a görög, ir, portugál és spanyol tapasztalatokról)
- A magyar társadalom felkészültsége az Európai Unióhoz való kapcsolódásra (a friss kutatási eredmények áttekintése)
Tanulmányok:
- A magyar társadalom felkészültsége az Európai Uniós csatlakozásra
- A sikeres felzárkózás egyik metszete: az egyenlőtlenségek alakulása különös tekintettel az uniós csatlakozásra
- Az NFT humán erőforrás fejlesztési projektjei és a társadalmi kirekesztés elleni akcióprogram kapcsolódásai
- Az oktatáspolitikák európai szintű koordinációja, ennek várható hatásai és Magyarország felkészültsége az ebben való részvételre
- Az oktatási témájú Phare-projektek végrehajtásának tapasztalatai
- A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program értékelése a roma tanulók oktatásának fejlesztése szempontjából
- A projekttervezés és előkészítés módszertani jelentősége a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEF OP) operacionalizálása szempontjából
- Részletes tartalmi javaslatok a Nemzeti Fejlesztési Terv Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Programja tervezett intézkedéseinek operacionalizálására
- Az emberi erőforrás-fejlesztéshez felhasznált indikátorok négy európai uniós tagállamban és Magyarországon