TARGEN - Munkavállalói járulék

Adatforrás:

Az 1993-2002-es időszak minden egyes évére az önadózók egy, a munkahelyi bevallók félszázalékos mintája; a 2003-2006-os illetve a 2007-2008-as időszakra évenként változóan az összes adózó összevont 8-10 százalékos mintája. Adattulajdonos: APEH.

A korprofil elkészítésének módja:

A munkavállalói járulék az szja bevallásból becsülhető; a bevallás egyes soraiban szereplő összegek azonban olyan kifizetéseket is takarhatnak, amelyeket a járulékfizetési kötelezettség eltérő módon érint. Ilyen esetekben mindig igyekeztünk azt a megoldást választani, amelyik a legkisebb torzítást okozza.

Négy olyan tényező van, ami befolyásolja az összeget, és emiatt figyelemmel kell lennünk az ezekkel kapcsolatos törvényi változásokra:

1. a járulékfizetők köre,
2. a járulékalap, vagyis hogy mely jövedelmek járulékkötelesek és melyek nem,
3. a járulék mértéke, vagyis hogy a járulékalap mekkora hányadát kell járulékként megfizetni, és
4. a járulékalap minimális és maximális értékhatárai.

A profil elkészítése során az szja minta változói alapján megpróbáltuk eldönteni, hogy az adózó járulékfizető volt-e az adott évben, majd megbecsültük a járulék alapját képező jövedelmét, és az értékhatárok közé eső rész megfelelő százalékát tekintettük járulékként befizetett összegnek. Ezután korosztályi átlagokat képeztünk. Végül a profil alapján számított makroösszeget összevetettük a tényleges, vagyis az államháztartási mérlegben (1993-1994) illetve a nemzeti számlákban (1995-től) szereplő makroösszeggel, és a profilt az eltérés alapján korrigáltuk. A két makroösszeg eltérése nem csak a becslési módszer hibájából, illetve a mintavételi hibából származhat, hanem abból is, hogy az államháztartási mérleg pénzforgalmi, az szja bevallás pedig eredményszemléletű.

Az 1991. évi IV. tv. 41. § értelmében "a munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált." Az mvj mértéke a későbbiekben többször változott (lásd lejjebb).

Az öregségi nyugdíjra való jogosultság meghatározása az szja-bevallás alapján nem egyszerű. Az öregségi nyugdíjkorhatár eltérő a férfiak és a nők esetében, egyes munkakörökhöz eltérő korkedvezmények tartozhatnak, létezik korengedményes, előrehozott, és bányász, illetve szolgálati nyugdíj is, a rokkantnyugdíj pedig egészségi állapottól és nem korhatártól függ. Az szja bevallás azonban nem tartalmazza az egyénre érvényes korhatár meghatározásához szükséges adatok többségét. Két dolgot tehetünk tehát:

1. Kiszűrjük azokat, akiknek nyugdíjbevétele van, mert azok biztosan nyugdíjasok. Igaz, hogy nem minden nyugdíjbevétel jelent saját nyugdíjjogosultságot (özvegyi és szülői nyugdíj), de ez a túlnyomó rész. A munkavállalói járulékot azonban az sem fizeti, aki nem nyugdíjas, csak arra jogosult. Így azzal a feltételezéssel kell élnünk, hogy aki nyugdíjra volt jogosult, az igénybe is vette. Lehet továbbá nyugdíjbevétele olyan személynek is, aki személyében a fenti feltételek egyikét sem teljesíti, és pl. csak özvegyi nyugdíjban részesül.
2. Kiszűrjük azokat, akik a mindenkori nyugdíjkorhatárnál idősebbek, természetesen a nemek eltérő korhatárát is figyelembe véve. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy nem veszi figyelembe a korkedvezményeket, a korengedményes és előrehozott nyugdíjakat, valamint a rokkantnyugdíjakat. Ez az eljárás esetleg a szakmakódok figyelembe vételével némileg finomítható, így legalább a korkedvezmények egy részével lehet korrigálni a nyugdíjasságra vonatkozó feltételezésünket.

A járulékalap 2008-ig a munkaviszony alapján a munkáltatótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset), 2009-ben pedig az egészségbiztosítási járulékalap volt. A munkavállalói járulékalapnak nincs minimuma. A minimális befizetést az garantálja, hogy a munkabérnek van minimális összege. A munkavállalói járulék alapjának maximális összege sincs. A járulékkulcs 1992-ben 1 százalék, 1993-ban 2, 1994-től 2002-ig 1,5 százalék, 2003-tól 2006. augusztus 31-ig 1 százalék, 2006. szeptember 1-től 2009. december 31-ig pedig ismét 1,5 százalék volt. A munkavállalói járulék 2010. január 1-én megszűnt.

A bruttó kereset önmagában nem szerepel az szja-bevallásban, de az 1. sor tartalma jellemzően ez. Csekély mértékben torzítja a becslést, hogy egyes években ebben a sorban megjelennek olyan jövedelemtípusok is, amelyek után nem kell munkavállalói járulékot fizetni, mint például a gyes, vagy a munkanélküli járadék. Továbbá, az szja bevallás első sorában szereplő összegben nincs benne a munkavállalói érdekképviseleti tagdíj összege, de ez is szerepel a bevallásban, csak egyszerűen hozzá kell adni.

Egyes években a munkavállalói járulékra külön sor volt az adóbevallásban. A korprofil becslését ennek alapján is elkészítettük, az idősor egységessége miatt azonban a fenti megoldást alkalmaztuk. A két becslés között, azokra az évekre, amelyekre el lehetett készíteni őket, csak csekély eltérés adódott.

Makro-kontroll:

A korprofil kialakításához szükséges makroadat 1993-re és 1994-re a konszolidált államháztartás pénzforgalmi mérlegéből származik, 1995-től pedig a nemzeti számlák D61121B sorából.

Incidencia:

Az általános gyakorlat szerint a munkát terhelő járulékokat, függetlenül a jogi incidenciától, a munkavállalónál írják jóvá.

Utolsó frissítés: 2009. augusztus 28.