TARGEN - Munkaadói járulék

Adatforrás:

Az 1993-2002-es időszak minden egyes évére az önadózók egy, a munkahelyi bevallók félsz-ázalékos mintája; a 2003-2006-os illetve a 2007-2008-as időszakra évenként változóan az összes adózó összevont 8-10 százalékos mintája. Adattulajdonos: APEH.

A korprofil elkészítésének módja:

A munkaadói járulék az szja bevallásból becsülhető; a bevallás egyes soraiban szereplő ösz-szegek azonban olyan kifizetéseket is takarhatnak, amelyeket a járulékfizetési kötelezettség eltérő módon érint. Ilyen esetekben mindig igyekeztünk azt a megoldást választani, amelyik a legkisebb torzítást okozza.

Négy olyan tényező van, ami befolyásolja az összeget, és emiatt figyelemmel kell lennünk az ezekkel kapcsolatos törvényi változásokra:

1. a járulékfizetők köre,
2. a járulékalap, vagyis hogy mely jövedelmek járulékkötelesek és melyek nem,
3. a járulék mértéke, vagyis hogy a járulékalap mekkora hányadát kell járulékként megfizetni, és
4. a járulékalap minimális és maximális értékhatárai.

A profil elkészítése során az szja minta változói alapján megpróbáltuk eldönteni, hogy az adózó járulékfizető volt-e az adott évben, majd megbecsültük a járulék alapját képező jövedelmét, és az értékhatárok közé eső rész megfelelő százalékát tekintettük járulékként befize-tett összegnek. Ezután korosztályi átlagokat képeztünk. Végül a profil alapján számított makroösszeget összevetettük a tényleges, vagyis az államháztartási mérlegben (1993-1994) illetve a nemzeti számlákban (1995-től) szereplő makroösszeggel, és a profilt az eltérés alapján korrigáltuk. A két makroösszeg eltérése nem csak a becslési módszer hibájából, illetve a mintavételi hibából származhat, hanem abból is, hogy az államháztartási mérleg pénzforgalmi, az szja bevallás pedig eredményszemléletű.

Munkaadói járulékot minden foglalkoztatott után fizetni kell, és kellett az egész vizsgált idő-szak során, kivéve azokat, akik saját jogon nyugdíjasok.

A járulékalapot képező jövedelem a bruttó kereset vagy illetmény. A végrehajtási rendelet felsorolja azokat a munkaadótól kapott juttatásokat, amelyek nem képeznek járulékalapot, de ezeknek a jelentős részét nem lehet beazonosítani az adóbevallás alapján. Járulékalapnak tehát az szja bevallások első sorát tekintjük, azzal hogy ehhez hozzá kell adni a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat, amely egy másik sorból megtudható.

A munkaadói járulék alapja 2008. december 31-éig a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka.

A maj-nak nincs maximális járulékalapja.

A munkáltatói járulék mértékének változásait az alábbi táblázat foglalja össze:


^*A nagyobb mértékű munkaadói járulékot a csődtörvény hatálya alá tartozó munkaadók kötelesek megfizetni (1994-1995-ben bérgarancia járuléknak hívták).

Makro-kontroll:

A korprofil kialakításához szükséges makroadat 1993-re és 1994-re a konszolidált államháztartás pénzforgalmi mérlegéből származik, 1995-től pedig a nemzeti számlák D61111B sorából.

Incidencia:

Az általános gyakorlat szerint a munkát terhelő járulékokat, függetlenül a jogi incidenciától, a munkavállalónál írják jóvá.

Utolsó frissítés: 2009. augusztus 28.