Adatforrás:
A becslést a Központi Statisztikai Hivatal Háztartási Költségvetési Felvételének (HKF) adatain végeztük. A felvétel a magyarországi magánháztartások, és az ezekben élő személyek népességét vizsgálja évről-évre változóan kb. 10 ezer háztartásról szolgáltatva információt. A kutatás mintája véletlenszerű, nem arányos, településnagyság szerint rétegzett, többlépcsős mintavétel nyomán készül. Az adatgyűjtés során a háztartások egy hónapon keresztül részletes fogyasztási naplót vezetnek, amelybe minden kiadási tétel feljegyzésre kerül. Ezen kívül a saját termelésből elfogyasztott élelmiszerek mennyiségét a kérdezők segítségével megbecslik. A naplóvezetés mellett még két kikérdezésre kerül sor. Az adott év végén a nagyobb kiadásokról, a tartós fogyasztási cikkek állományáról készül felmérés, a következő év első negyedének végén pedig az előző év jövedelmeiről kérdezik a háztartásokat. Adatgazda: KSH.
A korprofil elkészítésének módja:
A családi pótlék gyermekenként a tanköteles kor végéig járó fix összegű juttatás. Szabályozása többször változott a kilencvenes évek folyamán: 1990 és 1995 között alanyi jogú juttatás volt, 1996 és 1998 között viszont csak bizonyos jövedelemhatár alatt járt, 1999 után ismét alanyi jogú. A családi pótlékok korprofilját a HKF megfelelő változója (OCSPFT) alapján számítottuk. Ez a változó a háztartási állományban szerepel, tehát ebben az esetben valamilyen feltevés alapján fel kell osztanunk a családi pótlék összegét a háztartástagok között. Jelen esetben a családi pótlék összegét a 19 és 55 év közötti felnőttek között osztottuk fel egyenlően.
A gyermekgondozási segély (gyes) a gyermek harmadik életévének betöltéséig járó, fix összegű juttatás, amelynek összege a vizsgált időszakasz végén az öregségi nyugdíjminimummal volt egyenlő. A gyes 1995-ig a szülő foglalkoztatottságához volt kötve, 1995 és 1998 között jövedelemvizsgálathoz kapcsolták, majd 1998 óta alanyi jogú juttatás. Korprofilját a HKF megfelelő változója (OSGYS) alapján rajzoltuk meg. A kutatás a személyi állományban rögzíti minden felnőtt háztartástag esetében a kapott gyermekgondozási segélyt, tehát nem kellett külön feltételezéssel élni az adott jövedelemtípus háztartáson belüli eloszlásáról.
A gyermekgondozási díj (gyed) a kisgyermekkel otthon lévő anya kieső kereseteinek pótlására szolgáló juttatás. Ennek értelmében folyósítása az anya foglalkoztatotti státusához van kötve, és összege az anya keresetétől függ. A gyermekgondozási díj 1996 és 1999 között szünetelt (az 1996. április 15-ét követően született gyermekek után), 2000-től létezik újra ez a juttatás. Életkor szerinti eloszlását a HKF megfelelő változója (OSGYDFT) alapján számítjuk. A kutatás a személyi állományban rögzíti minden felnőtt háztartástag esetében a kapott gyermekgondozási díjat is, tehát nem kellett külön feltételezéssel élni az adott jövedelemtípus háztartáson belüli eloszlásáról.
A gyermeknevelési támogatást (gyet) 1993-ban vezették be. Azok az édesanyák kapják, akik három vagy több kiskorú gyermeket nevelnek, és a legkisebb gyermek három és nyolc év közötti életkorú. 1999 után alanyi jogú juttatás, összege az öregségi nyugdíjminimummal megegyező. Életkor szerinti eloszlását a HKF megfelelő változója (OSGYT) alapján számítjuk.
A terhességi-gyermekágyi segélyt (tes) Demográfiai statisztikai évkönyv táblázata (Az élveszületések megoszlása az anya korcsoportja szerint) bontottuk le.
Makro-kontroll:
A korprofilok kialakításához szükséges makroadatok 1993-ra és 1994-re a a konszolidált államháztartás funkcionális osztályozású, pénzforgalmi mérlegéből, 1995-től kezdődően a nemzeti számlák 5.5 táblázatából származnak.
Incidencia:
A családi pótlék és gyermekeknek illetve gyermekek után járó juttatások koreloszlásának becslésekor kérdés, hogy a szóban forgó összegeket kinél számoljuk el, a gyermeknél, aki a jogosultságot teremti, vagy a szülőnél, aki a kérdéses készpénz összegeket kézhez kapja. Az előbbi esetben úgy érvelhetünk, hogy a társadalom a gyermek fogyasztását kívánja növelni, és a legmegbízhatóbbnak tartott ügynöknek, a szülőnek adja át az e célra szánt forrásokat. (Az ügynök szó itt az intézményi közgazdaságtan principal-agent kifejezésének fordításából való.) A másik megközelítés szerint a szülő a generációk között zajló közösségi erőforrás-átcsoportosítási rendszer fennmaradása érdekében végzett, más formában nem kompenzált erőfeszítéseiért kap visszatérítést. Mindkét megközelítést relevánsnak tartjuk; döntésünket végül a gyakorlati kivitelezhetőség szempontjai határozták meg. Azt a megoldást választottuk, hogy a juttatások kedvezményezettje az a személy, akinél az adott transzfer jövedelemként jelentkezett.
Utolsó módosítás: 2011. január 12.
