TARGEN - Oktatási tevékenységek és szolgáltatások: iskolai előkészítés és alapfokú oktatás, középfokú oktatás, felsőfokú oktatás és egyéb oktatás

Oktatási tevékenységek és szolgáltatások: iskolai előkészítés és alapfokú oktatás, középfokú oktatás, felsőfokú oktatás és egyéb oktatás

Adatforrás:

A 2001-es évtől kezdve évenként rendelkezésünkre állt az iskolába járók létszáma koréves bontásban.¹ Mivel az 1993-2000 közötti évekre csak az alap-, a közép-, és a felsőfokú oktatásban levő diákok teljes létszámára voltak adatok², a koréves bontást a meglévő adatokból számított trendek alapján becsültük meg ezekre az évekre.

A korprofil elkészítésének módja:

A koréves bontású felhasználói létszámokat a korosztályok teljes létszámára vetítve számoltunk igénybevételi mintát.

A korprofilok elkészítése során használt feltevések:

1. Az egyes korosztályok részesedése az oktatási kiadásokból arányos az adott korosztályból az oktatás adott ágában résztvevő tanulók számával. Ha egy korosztály minden tagja egy oktatási ágban tanul, mint például a 10 évesek, akiknek gyakorlatilag 100 százaléka általános iskolába jár, akkor egyenletesen részesülnek az oktatási kiadásokból. A 6 éveseknek csak a negyede jár általános iskolába, tehát ők negyedannyi oktatási kiadásban részesülnek, mint a 10 évesek. Mivel a makroadatokban külön szerepel az alap-, a közép-, és a felsőfokú oktatás, valamint az egyéb oktatás, ezért ezekre az ágakra tudunk eltérő költségeket számolni, arra azonban nem volt mód, hogy az egyes oktatási szinteken belül a különböző évfolyamok eltérő oktatási költségeit figyelembe vegyük.
2. A makroadatban együtt szerepel az iskolai előkészítés az általános iskolai oktatással. Itt azzal az egyszerűsítő feltételezéssel kellett élnünk, hogy az óvodások oktatása egy főre számolva ugyanannyiba kerül, mint az általános iskolai oktatás. Ez valószínűleg nem áll távol a valóságtól, mert az óvodai normatíva általában meghaladja az iskolai normatíva 90 százalékát.
3. A makroadatban együtt szerepel a felsőoktatás és a felsőfokú szakképzés felsőoktatási intézményekben; illetve az 1992-2000 közötti létszámadatokban a középfokú oktatás magában foglalja a középiskolákban folyó nem felsőfokú és felsőfokú szakképzést is. Itt is élnünk kellett azzal az egyszerűsítő feltételezéssel, hogy ezek a képzések ugyanannyiba kerülnek.
4. Ezek alapján a számítás módja az volt, hogy az egyes tételeket az igénybe vevők létszámára igazítva osztottuk le a korosztályokra. Ez annyiban okoz csekély torzítást, amennyiben az oktatási létszámadatok tanévre számolva álltak rendelkezésre, a korosztályi létszámadatok pedig év végi létszámok.
5. Mivel csak egy év igénybevételi adatait tudtuk használni, azzal a feltevéssel kellett élnünk, hogy a vizsgált periódusban az igénybevételi minták nem változtak. Hangsúlyozzuk, hogy az igénybevételi arányok nem az iskolába járó kohorszok egymás közötti arányait mutatják, hanem azt, hogy a mindenkori x évesek hány százaléka jár az adott oktatási szint valamelyik intézményébe. Ez az eljárás, a felsőfokú oktatás expanziója miatt a felsőfokú oktatásra költött makro-összeg korévek szerinti kiosztását kis mértékben torzítja.

Makro-kontroll:

A korprofil nem mintából, hanem közvetett eljárással, de sokasági adatokból készült. A korprofil kialakításához szükséges makroadat 1993-ra és 1994-re a konszolidált államháztartás funkcionális osztályozású, pénzforgalmi mérlegéből származik. 1995-től kezdődően pedig a nemzeti számlákból származik. Ugyanakkor, mivel a nemzeti számlákban az oktatásra fordított kiadások nincsenek részletezve, az oktatási kiadások részletesebb lebontásához az EUROSTAT kormányzati kiadások adatbázisában található oktatási arányokat használtuk fel (iskolai előkészítés és alapfokú oktatás, középfokú oktatás, felsőfokú oktatás, egyéb oktatás)³. Ez az adatbázis egyelőre csak 2008-ig frissült, a 2009-es évre vonatkozóan a 2008-as arányokat használtuk.

Incidencia:

Az oktatási kiadásokat, mint általában a természetbeni kiadásokat az igénybevevőknél írtuk jóvá.

¹Az adatok az Oktatási Minisztérium (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) tanévenként megjelenő Oktatási évkönyvéből később Oktatás-statisztikai évkönyvéből vannak.
²Központi Statisztikai Hivatal: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,593694&_dad=portal&_schema=PORTAL
³Az EUROSTAT adatbázis az alábbi linken http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database, majd a linket követően az alábbi alkönyvtárakra kattintva érhető el: Economy & Finance / Government Statitics / Annual government finance statistics / General government expenditure by function (COFOG).

Utolsó frissítés: 2011. január 12.