TARGEN - A társadalombiztosítási járulék

Adatforrás:

Az 1993-2002-es időszak minden egyes évére az önadózók egy, a munkahelyi bevallók félszázalékos mintája; a 2003-2006-os illetve a 2007-2008-as időszakra évenként változóan az összes adózó összevont 8-10 százalékos mintája. Adattulajdonos: APEH.

A korprofil elkészítésének módja:

A társadalombiztosítási járulék az szja bevallásból becsülhető; a bevallás egyes soraiban szereplő összegek azonban olyan kifizetéseket is tartalmazhatnak, amelyeket a járulékfizetési kötelezettség eltérő módon érint. Ilyen esetekben mindig igyekeztünk azt a megoldást választani, amelyik a legkisebb torzítást okozza.

Négy olyan tényező van, ami befolyásolja az összeget, és emiatt figyelemmel kell lennünk az ezekkel kapcsolatos törvényi változásokra:

1. a járulékfizetők köre,
2. a járulékalap, vagyis hogy mely jövedelmek járulékkötelesek és melyek nem,
3. a járulék mértéke, vagyis hogy a járulékalap mekkora hányadát kell járulékként megfizetni, és
4. a járulékalap minimális és maximális értékhatárai.

A profil elkészítése során az szja minta változói alapján megpróbáltuk eldönteni, hogy az adózó járulékfizető volt-e az adott évben, majd megbecsültük a járulék alapját képező jövedelmét, és az értékhatárok közé eső rész megfelelő százalékát tekintettük járulékként befizetett összegnek. Ezután korosztályi átlagokat képeztünk. Végül a profil alapján számított makroösszeget összevetettük a tényleges, vagyis az államháztartási mérlegben (1993-1994) illetve a nemzeti számlákban (1995-től) szereplő makroösszeggel, és a profilt az eltérés alapján korrigáltuk. A két makroösszeg eltérése nem csak a becslési módszer hibájából, illetve a mintavételi hibából származhat, hanem abból is, hogy az államháztartási mérleg pénzforgalmi, az szja bevallás pedig eredményszemléletű.

Társadalombiztosítási járulékot minden foglalkoztatott után fizetni kell, és kellett az egész vizsgált időszak során.

A járulékalapot képező jövedelem a bruttó kereset vagy illetmény. A végrehajtási rendelet felsorolja azokat a munkaadótól kapott juttatásokat, amelyek nem képeznek járulékalapot, de ezeknek a jelentős részét nem lehet beazonosítani az adóbevallás alapján. Járulékalapnak tehát az szja bevallások első sorát tekintjük, azzal hogy ehhez hozzá kell adni a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjat, amely egy másik sorból megtudható.
.
A vizsgált időszakban a járulékköteles jövedelmek köre többször bővült. E változások egy részét tudjuk követni az szja bevallás alapján, másik részét viszont nem. A becslési eljáráson kétszer változtattunk lényegesen. Először, amikor 1996-tól járulékkötelessé vált a szellemi tevékenységek jövedelme, ami a bevallásban külön sorként szerepel. Másodszor pedig, amikor az 1998. január 1-től hatályossá válik az 1997. évi LXXX. törvény. Ez az szja-törvényre hivatkozva határozza meg a járulékfizetés alapját. Eszerint járulékköteles minden olyan jövedelem, amit az szja-előleg meghatározásakor figyelembe kell venni. Tömören szólva ez az összes munkaviszonyból származó jövedelmet jelenti, beleértve a külszolgálatért kapott jövedelmet, a végkielégítést, a természetbeni juttatásokat és a munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítéseket. A megfelelő változókat tehát 1998-tól kezdve hozzá kell adni az első sorhoz. Nem tudtuk azonban érvényesíteni a becslés során az 1994. évi XXXVI. törvény hatását. E törvény nyomán járulékköteles lett a fegyveres erők jövedelem-kiegészítése, a tiszteletdíj, valamint a pályakezdők letelepedési támogatása, e jövedelemtételek azonban a bevallásban nem azonosíthatóak.

A tbj-nek nincs maximális járulékalapja.

1995-ig a járulékmérték a járulékalap 44 százaléka volt. Ez 1996-ban lecsökkent 42,5 százalékra. 1997-ben és 1998-ban 39, 1999-ben és 2000-ben 33 százalék, 2001-ben 31 százalék, 2002-től pedig 29 százalék volt. A 2009-ben bekövetkezett jogszabálymódosítások egyelőre kívül esnek a vizsgálat hatókörén.

Makro-kontroll:

A korprofil kialakításához szükséges makroadat 1993-ra és 1994-re a konszolidált államháztartás pénzforgalmi mérlegéből származik, 1995-től pedig a nemzeti számlák D61111A sorából.

Incidencia:

Az általános gyakorlat szerint a munkát terhelő járulékokat, függetlenül a jogi incidenciától, a munkavállalónál írják jóvá.

Utolsó frissítés: 2009. április 14.