Adatforrás:
Az 1993-2002-es időszak minden egyes évére az önadózók egy, a munkahelyi bevallók félszázalékos mintája; a 2003-2006-os illetve a 2007-2008-as időszakra évenként változóan az összes adózó összevont 8-10 százalékos mintája. Adattulajdonos: APEH.
A korprofil elkészítésének módja:
A munkavállalói járulék az szja bevallásból becsülhető; a bevallás egyes soraiban szereplő összegek azonban olyan kifizetéseket is takarhatnak, amelyeket a járulékfizetési kötelezettség eltérő módon érint. Ilyen esetekben mindig igyekeztünk azt a megoldást választani, amelyik a legkisebb torzítást okozza.
Négy olyan tényező van, ami befolyásolja az összeget, és emiatt figyelemmel kell lennünk az ezekkel kapcsolatos törvényi változásokra:
- a járulékfizetők köre,
- a járulékalap, vagyis hogy mely jövedelmek járulékkötelesek és melyek nem,
- a járulék mértéke, vagyis hogy a járulékalap mekkora hányadát kell járulékként megfizetni, és
- a járulékalap minimális és maximális értékhatárai.
Az 1991. évi IV. tv. 41. § értelmében "a munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőleg arra jogosulttá vált." Az mvj mértéke a későbbiekben többször változott (lásd lejjebb).
Az öregségi nyugdíjra való jogosultság meghatározása az szja-bevallás alapján nem egyszerű. Az öregségi nyugdíjkorhatár eltérő a férfiak és a nők esetében, egyes munkakörökhöz eltérő korkedvezmények tartozhatnak, létezik korengedményes, előrehozott, és bányász, illetve szolgálati nyugdíj is, a rokkantnyugdíj pedig egészségi állapottól és nem korhatártól függ. Az szja bevallás azonban nem tartalmazza az egyénre érvényes korhatár meghatározásához szükséges adatok többségét. Két dolgot tehetünk tehát:
- Kiszűrjük azokat, akiknek nyugdíjbevétele van, mert azok biztosan nyugdíjasok. Igaz, hogy nem minden nyugdíjbevétel jelent saját nyugdíjjogosultságot (özvegyi és szülői nyugdíj), de ez a túlnyomó rész. A munkavállalói járulékot azonban az sem fizeti, aki nem nyugdíjas, csak arra jogosult. Így azzal a feltételezéssel kell élnünk, hogy aki nyugdíjra volt jogosult, az igénybe is vette. Lehet továbbá nyugdíjbevétele olyan személynek is, aki személyében a fenti feltételek egyikét sem teljesíti, és pl. csak özvegyi nyugdíjban részesül.
- Kiszűrjük azokat, akik a mindenkori nyugdíjkorhatárnál idősebbek, természetesen a nemek eltérő korhatárát is figyelembe véve. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy nem veszi figyelembe a korkedvezményeket, a korengedményes és előrehozott nyugdíjakat, valamint a rokkantnyugdíjakat. Ez az eljárás esetleg a szakmakódok figyelembe vételével némileg finomítható, így legalább a korkedvezmények egy részével lehet korrigálni a nyugdíjasságra vonatkozó feltételezésünket.
A bruttó kereset önmagában nem szerepel az szja-bevallásban, de az 1. sor tartalma jellemzően ez. Csekély mértékben torzítja a becslést, hogy egyes években ebben a sorban megjelennek olyan jövedelemtípusok is, amelyek után nem kell munkavállalói járulékot fizetni, mint például a gyes, vagy a munkanélküli járadék. Továbbá, az szja bevallás első sorában szereplő összegben nincs benne a munkavállalói érdekképviseleti tagdíj összege, de ez is szerepel a bevallásban, csak egyszerűen hozzá kell adni.
Egyes években a munkavállalói járulékra külön sor volt az adóbevallásban. A korprofil becslését ennek alapján is elkészítettük, az idősor egységessége miatt azonban a fenti megoldást alkalmaztuk. A két becslés között, azokra az évekre, amelyekre el lehetett készíteni őket, csak csekély eltérés adódott.
Makro-kontroll:
A korprofil kialakításához szükséges makroadat 1993-re és 1994-re a konszolidált államháztartás pénzforgalmi mérlegéből származik, 1995-től pedig a nemzeti számlák D61121B sorából.
Incidencia:
Az általános gyakorlat szerint a munkát terhelő járulékokat, függetlenül a jogi incidenciától, a munkavállalónál írják jóvá.
Utolsó frissítés: 2009. augusztus 28.


