A korosztályi egyensúlytalanság (generational imbalance, GI), a jövő nemzedékek egy főre eső nettó életpálya-adója és az újszülött kohorsz egy főre eső nettó életpálya-adója közötti különbség. A két nettó életpálya-adót azzal a feltevéssel számoljuk ki, hogy az újszülöttek a kiinduló év nettó adó-korprofilja szerint élik le életüket, az esetlegesen felhalmozódó hiányokat pedig a jövő nemzedékekre terheljük.
A GI, a korosztályi elszámolás (generational accounting, GA) legfontosabb mutatója a jóléti rendszer hosszú távú fenntarthatóságát méri.
A korosztályi elszámolás során a nettó adóterheket lebontjuk az egyes évfolyamokra, és ezt, az adott pillanatra jellemző tehereloszlást kivetítjük a jövőbe. Néhány kiegészítő feltevés (a termelékenység növekedési ütemét és a diszkontláb alakulását illetően), valamint a népesség létszámára és korösszetételére vonatkozó előrejelzés birtokában a jövőbe kivetített jelenlegi nettó adóteher-eloszlásról megállapítható, hogy a jövőben születő korosztályokra mennyivel nagyobb (vagy kisebb) adóterhet ró ahhoz, hogy az ún. intertemporális költségvetési korlát teljesüljön. Ez utóbbi nem más, mint egy nullaösszeg-korlát, és azt mondja ki, hogy az esetleges jelenbeli túlköltekezésért valakinek, ha másnak nem, az utódoknak, fizetniük kell. Pontosabban megfogalmazva: a már élő és a jövőben megszületendő korosztályok jövőbeli nettó adójának jelenértéke meg kell, hogy egyezzen a jelenlegi államadósság és a jövőbeli állami fogyasztás jelenértékével.
A korosztályi elszámolás eredménye a pénzösszegek egy vektora. A vektor egyes elemei megmutatják annak jelenértékét, hogy egy évfolyam még hátralévő élete során várható adóbefizetései, illetve a számukra kifizetett készpénzes vagy természetbeni juttatások jelenértéke között mekkora a különbség, ha az újraelosztás jelenlegi rendszere nem változik.
Az egyes korosztályok egyenlegei eltérnek egymástól: a nyugdíjas korúak egyenlege negatív, mert az aktív életszakasz lezárultával a befizetések lecsökkentek, ugyanakkor a várható nyugdíj és az egészségügyi kiadások összege ehhez képest magas, az egyenleg pedig csak előre tekint az időben, a mostani nyugdíjasok járulékfizetői múltjával nem foglalkozik. Az aktív korosztályok egyenlege ezzel szemben pozitív, vagyis az általuk befizetendő összeg meghaladja a várható juttatásokat.
A vizsgált évben megszületettek számlája a korosztályi elszámolás egyik fontos részeredménye. Mivel nekik még nincs az újraelosztás szempontjából előéletük, az ő egyenlegük egy teljes életpálya egyenlege az épp aktuális újraelosztási rendszerben. A még meg nem született generáció számlája ezzel szemben egy olyan átlagos életpálya-egyenleg, amely a jelenlegi adó-transzfer rendszer fenntartása mellett a felhalmozódó hiányokat is fedezi, mivel a módszer szerint feltételezzük, hogy az adók és juttatások változtatása csak a jövendő generációkra vonatkozik, a már élők a jelenlegi nettó adó-korprofil alapján adóznak. Így a két, teljes életpályát összehasonlítva kiderül, hogy hosszútávon fenntartható-e az újraelosztás aktuális rendszere.
A korosztályi elszámolás első publikációja Auerbach, Gokhale és Kotlikoff (1991) tanulmánya. Az ennek alapján készült elméleti, módszertani és nemzetközi összehasonlító tanulmányokat foglalja össze Auerbach, Kotlikoff és Leibfritz (1999) kötete. Ugyancsak nemzetközi összehasonlítást tartalmaz Kotlikoff és Raffelhüschen (1999) tanulmánya. Az Európai Unió kormányai számára külön módszertani összefoglaló és ország-tanulmányok készültek a brüsszeli bizottság megbízásából 12 uniós tagállamra (European Commission 1999).
A korosztályi elszámolás a közkiadások és adó/járulék bevételek teljes rendszerére, tehát az általános kormányzatra vonatkozik, de a módszer jól alkalmazható elkülönülten az egyes fontosabb költségvetési fejezetekre, így a közösségi nyugdíjrendszerre is.
A magyar nyugdíjrendszerben mutatkozó korosztályi egyensúlytalanság értéke, 1992-2008, (Ft, folyó áron)
Megjegyzések:
A számítás során felhasznált népesség előrejelzés a Népességtudományi Kutatóintézettől származik.
A növekedési paraméterek a következők: termelékenység növekedése évi 1,5 %, diszkontráta 5 %.
A felhasznált járulék és nyugdíjas korprofilok a TARGEN adatbázisban szereplő profilok módosításával készültek. A tbj és nyej járulékformákat megtisztítottuk az Egészségbiztosítási Alapba fizetett összegektől. Az 1998-tól kezdődő időszakra a járulékok tartalmazzák a magánpénztárakba fizetett értékeket is (pontosabban a kieső járulékok miatti költségvetési kompenzációt). Az eredetileg korcsoportos nyugdíjas korprofilokat korévesítettük. Mind a járulék, mind a nyugdíjas korprofilokat simítottuk a STATA program lowess eljárásával.
