Az államháztartási mérleg kiadási oldala az 1993-1994-es évekre letölthető xls formátumban (270 KB)
Megjegyzések a kiadásokhoz (1993-1994):
- A táblázat értékeit millió forintban adtuk meg.
- Az adatok forrása a Pénzügyminisztérium ÁHIR adatbázisa. A táblázat elkészítéséhez konkrétan a minisztérium által rendelkezésünkre bocsátott FUN_9107_2007dec12.xls file-t használtuk.
- A közkiadások által finanszírozott programok elhelyezhetők a tiszta közjószág – tiszta magánjószág skálán. A mikroökonómiai definíció szerint tiszta közjavak azok a jószágok, amelyek fogyasztásából, ha már egyszer előállították őket, senkit nem lehet kizárni, és amelynek fogyasztása nem csökkenti a mások által fogyasztható mennyiséget. A gyakorlat számára ez a következő kérdést veti fel: beazonosítható-e az adott közkiadási tétel címzettje? Azokat a tételeket, amelyek esetében a válasz igen, a korosztályi elszámolás jelöléseit alkalmazva M-tételeknek nevezzük, azokat, amelyeknél a válasz nem, G-tételnek. Egyebek között G-tételnek minősülnek a honvédelmi kiadások, ezzel szemben M-tétel például a nyugdíj. A funkcionális bontású mérleg sorait egyesével besoroltuk a fenti osztályozás szerint. A besorolás eredményét a Lebontási eljárás/adatforrás oszlop tartalmazza. A táblázatban látszik, hogy több tételt, melyek elvileg visszavezethetők egyénekre, a gyakorlatban, adatforrás híján nem tudtunk lebontani. A táblázat azon sorai, amelyeket le tudtunk bontani, önálló névkódot kaptak, melyekre kattintva eljuthatunk a lebontás módszertani leírásához.
- A korprofilok elkészítése során a konszolidált államháztartási mérlegből indultunk ki. A mérleg konszolidálása során kiszűrik az államháztartás egyes ágai közötti pénzforgalmat, más szóval „nettósítják” az államháztartás alrendszerei közötti pénzforgalmat. Ez az eljárás az itt megrajzolt korprofilokat is megtisztítja a félrevezető halmozódásoktól. Egy oktatási példát használunk illusztrációként. Az alapfokú oktatást a központi költségvetés az önkormányzatokon keresztül finanszírozza, a felsőoktatást viszont közvetlenül. A konszolidálatlan mérlegben az előbbi tétel halmozottan jelentkezik, az utóbbi viszont csak egyszer. Következésképp a konszolidálatlan mérleg a kiadások funkcionális arányait (és korprofiljait) eltorzítja.
- A korprofilok elkészítéséhez szükségünk volt minden naptári évre vonatkozóan az egyes korosztályok létszámára. Minden évre a következő év január elsejéről közzétett KSH adatot használtuk a számítások során.
- Az oktatás négy külön kategóriáját (iskolai előkészítés és alapfokú oktatás, középfokú oktatás, felsőfokú oktatás, egyéb oktatás) négy külön korprofil szerint bontottuk le.
- A fogyasztói ártámogatásokat a nemzeti számlák rendelkezésre álló bontásában nem tudjuk kimutatni, de a korprofilok között szerepelnek.
