A nemzeti számlák bevételi oldala 1995-től letölthető xls formátumban (640 KB)
Megjegyzések a bevételekhez (1995-):
- A táblázat értékeit millió forintban adtuk meg.
- Az adatok forrása az EUROSTAT honlapján elérhető nemzeti számlák adatbázis1 és az Európai Bizottság (DG Taxation and Customs Union) honlapjáról letölthető nemzeti számla adatbázis2. Mindkét adatbázis ESA95 (European System of Accounts) bontásban közli a különböző adónemeket3. Az ESA95 kódokat és az angol elnevezéseket a táblázatban külön oszlopokban tüntettük föl. A táblázat adatai a nemzeti számlák terminológiája szerint nemzeti és nem hazai tételek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem tartalmazzák az Európai Unió intézményei és a magyar államháztartás közötti transzfereket. E megállapításhoz egy további megjegyzést fűzünk. Az EUROSTAT idézett forrása csak a központi kormányzat (General Government, S13) felé irányuló összegeket tünteti fel, míg az Európai Bizottság által közölt adatok kiegészülnek az európai intézményrendszer felé irányuló illetve onnan származó összegekkel is (General Government, Institutions of the EU, S13 & S212). A második forrás adataiból kiszűrtük az S212 tételeket.
- Az adatforrások időről-időre frissülnek, esetenként visszamenő hatállyal. E frissítéseket rendszeresen követjük. Az egyes oldalakon feltüntettük az utolsó frissítés dátumát.
- A közkiadások által finanszírozott programok elhelyezhetők a tiszta közjószág – tiszta magánjószág skálán. A bevételi oldalon ennek analógiájára (a számviteli meghatározásnál szélesebb értelemben vett) tiszta közterhekről illetve tiszta magánterhekről beszélhetünk, és a köztük lévő skáláról. A mikroökonómiai definíció szerint tiszta közjavak azok a jószágok, amelyek fogyasztásából, ha már egyszer előállították őket, senkit nem lehet kizárni, és amelynek fogyasztása nem csökkenti a mások által fogyasztható mennyiséget. A közkiadások és közösségi bevételek esetében a meghatározást így alakítjuk át: beazonosítható-e az adott közkiadási tétel címzettje, illetve visszavezethető-e a kérdéses közösségi bevétel az egyéni befizetőre. Azokat a tételeket, amelyek esetében a válasz igen, a korosztályi elszámolás jelöléseit alkalmazva M-tételeknek nevezzük, azokat, amelyeknél a válasz nem, G-tételnek. A bevételi oldalon G-sor például az állam tőkeműveleteiből származó bevétel vagy a külföldről származó, felhalmozási célú juttatások, M-sor viszont a személyi jövedelemadó. A nemzeti számlák sorait egyesével besoroltuk a fenti osztályozás szerint. A besorolás eredményét az Eljárás/adatforrás oszlop tartalmazza. A táblázatban látszik, hogy több tételt, melyek elvileg visszavezethetők egyénekre a gyakorlatban, adatforrás híján nem tudtunk lebontani. A táblázat azon sorai, amelyeket le tudtunk bontani önálló névkódot kaptak, melyekre kattintva eljuthatunk a lebontás módszertani leírásához.
- A bevételek között csak a nemzeti számlák adójellegű bevételeit tüntetjük fel. A többi tétel, például a nem adójellegű folyó bevételek, a működési célra kapott juttatások, a tőkeműveletek bevételei és más, nem közteher jellegű bevételek, a G-tételek közé tartoznak.
- A nemzeti elszámolás kiterjesztése hazaivá (lásd 2. pont) a korprofilokat nem változtatná meg, mivel az államháztartás és az uniós intézmények közötti transzferek is G-tételek.
- A nemzeti számlák adatait minden ponton olyan mélységű bontásig mutatjuk meg, ameddig a G- és M-tételek elkülönítéséhez szükséges. Az összegző sorokat az áttekinthe-tőség érdekében elhagytuk, de az egyes tételek összegei minden évre kiadják a nemzeti számlák összes adójellegű bevételeit.
- A korprofilok elkészítéséhez szükségünk volt minden naptári évre vonatkozóan az egyes korosztályok létszámára. Minden évre a következő év január elsejéről közzétett KSH adatot használtuk a számítások során.
- A korprofilok elkészítése során a konszolidált államháztartási mérlegből indultunk ki. A mérleg konszolidálása során kiszűrik az államháztartás egyes ágai közötti pénzforgalmat, más szóval „nettósítják” az államháztartás alrendszerei közötti pénzforgalmat. Ez az eljárás az itt megrajzolt korprofilokat is megtisztítja a félrevezető halmozódásoktól. Egy oktatási példát használunk illusztrációként. Az alapfokú oktatást a központi költségvetés az önkormányzatokon keresztül finanszírozza, a felsőoktatást viszont közvetlenül. A konszolidálatlan mérlegben az előbbi tétel halmozottan jelentkezik, az utóbbi viszont csak egyszer. Következésképp a konszolidálatlan mérleg a kiadások funkcionális arányait (és korprofiljait) eltorzítja.
- Az EUROSTAT adatbázis a http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database linken, ott pedig az Economy & Finance / Government Statitics / Annual government finance statistics / Main national accounts tax aggregates alkönyvtárakban érhető el. További leírás az EUROSTAT adatbázisról:
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_SDDS/en/gov_a_tax_ag_esms.htm
http://ec.europa.eu/taxation_customs/taxation/gen_info/economic_analysis/tax_structures/article_5985_en.htm
http://circa.europa.eu/irc/dsis/nfaccount/info/data/esa95/en/titelen.htm
Utolsó módosítás: 2009. szeptember 7.
