Az államháztartási mérleg bevételi oldala az 1993-1994-es évekre letölthető xls formátumban (330 KB)
Megjegyzések a bevételekhez (1993-1994):
- A táblázat értékeit millió forintban adtuk meg.
- Az adatok forrása a Pénzügyminisztérium ÁHIR adatbázisa. A táblázat elkészítéséhez a minisztérium által rendelkezésünkre bocsátott Közterhek1991_2008.xls file-t használtuk.
- A közkiadások által finanszírozott programok elhelyezhetők a tiszta közjószág – tiszta magánjószág skálán. A mikroökonómiai definíció szerint tiszta közjavak azok a jószágok, amelyek fogyasztásából, ha már egyszer előállították őket, senkit nem lehet kizárni, és amelynek fogyasztása nem csökkenti a mások által fogyasztható mennyiséget. A bevételi oldalon ennek analógiájára (a számviteli meghatározásnál szélesebb értelemben vett) tiszta közterhekről illetve tiszta magánterhekről beszélhetünk, és a köztük lévő skáláról. A gyakorlat számára ez a következő kérdést veti fel: visszavezethető-e a kérdéses közösségi bevétel az egyéni befizetőre. Azokat a tételeket, amelyek esetében a válasz igen, a korosztályi elszámolás jelöléseit alkalmazva M-tételeknek nevezzük, azokat, amelyeknél a válasz nem, G-tételnek. A bevételi oldalon G-sor például az állam tőkeműveleteiből származó bevétel vagy a külföldről származó, felhalmozási célú juttatások, M-sor viszont a személyi jövedelemadó. A nemzeti számlák sorait egyesével besoroltuk a fenti osztályozás szerint. A besorolás eredményét a Lebontási eljárás/adatforrás oszlop tartalmazza. A táblázatban látszik, hogy több tételt, melyek elvileg visszavezethetők egyénekre a gyakorlatban, adatforrás híján nem tudtunk lebontani. A táblázat azon sorai, amelyeket le tudtunk bontani, önálló névkódot kaptak, melyekre kattintva eljuthatunk a lebontás módszertani leírásához.
- A bevételek között csak a közterheket tüntetjük fel. A többi tétel, például a nem adójellegű folyó bevételek, a működési célra kapott juttatások, a tőkeműveletek bevételei és más, nem közteher jellegű bevételek, a G-tételek közé tartoznak.
- A mérleget minden ponton olyan mélységű bontásig (egyes pontokon a hatodik decimálisig) mutatjuk meg, ameddig az a G- és M-tételek elkülönítéséhez szükséges. Az összegző sorokat az áttekinthetőség érdekében elhagytuk, de az egyes tételek összegei minden évre kiadják az államháztartási mérleg közteher sorának értékét.
- A korprofilok elkészítéséhez szükségünk volt minden naptári évre vonatkozóan az egyes korosztályok létszámára. Minden évre a következő év január elsejéről közzétett KSH adatot használtuk a számítások során.
- A korprofilok elkészítése során a konszolidált államháztartási mérlegből indultunk ki. A mérleg konszolidálása során kiszűrik az államháztartás egyes ágai közötti pénzforgalmat, más szóval „nettósítják” az államháztartás alrendszerei közötti pénzforgalmat. Ez az eljárás az itt megrajzolt korprofilokat is megtisztítja a félrevezető halmozódásoktól. Egy oktatási példát használunk illusztrációként. Az alapfokú oktatást a központi költségvetés az önkormányzatokon keresztül finanszírozza, a felsőoktatást viszont közvetlenül. A konszolidálatlan mérlegben az előbbi tétel halmozottan jelentkezik, az utóbbi viszont csak egyszer. Következésképp a konszolidálatlan mérleg a kiadások funkcionális arányait (és korprofiljait) eltorzítja.
Utolsó módosítás: 2009. szeptember 7.
