Kutatás magyar társadalom értékszerkezetéről

A Tárki 2009-ben és 2013-ban kutatást végzett arról, hogy miképpen néz ki a magyar társadalom értékszerkezete. 2009-ben a kutatási eredmények alapján megállapítottuk, hogy értékválasztásaink és preferenciáink tekintetében Magyarország a nyugati keresztény kultúrkör szélén, egy zárt, magába forduló társadalomként helyezik el. Ezen túl kimutattuk, hogy a magyar társadalom értékszerkezetét alacsony szintű bizalom jellemzi, felemás attitűdjeink vannak a normakövetést és normaszegéseket illetően, és meghatározó a paternalizmus és az igazságtalanságérzet. 2013-ban arra kerestük a választ, hogy mi változott 2009 és 2013 között.

Gazdasági kultúra v2.0 (2013)

A Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. 2013-ban megismételte azt a kutatását, amelynek révén 2009-ben leírtuk, hogy

  • "Magyarországot értékválasztásaink és preferenciáink a világ értéktérképén sok tekintetben a nyugati keresztény kultúrkör szélén, egy zárt, magába forduló társadalomként helyezik el;
  • társadalmunk értékszerkezetét alacsony szintű bizalom (egymás iránt és a közintézmények iránt is) jellemzi, felemás attitűdjeink vannak a normakövetést és normaszegéseket illetően, és jelentős mértékű a paternalizmus és az igazságtalanságérzet az értékszerkezetünkben."

2013-ban arra kerestük a választ, hogy:

  • Mi változott 2009 és 2013 között?
  • Máshova kerültünk-e a világ értéktérképén?
  • Másképpen gondolkodunk-e a közintézményeinkről?
  • Jobban bízunk-e egymásban?
  • Van-e gondolkodási különbség a társadalmi csoportok között?
  • Eltérnek-e az attitűdjeink aszerint, hogy baloldaliak vagy jobboldaliak vagyunk?

Az elkészült kutatás eredményeit Értékszerkezet – egy polarizálódó politikai térben címmel 2013. november 22-én 10:00 órakor a Kossuth Klubban (Budapest VIII. Múzeum utca 7.) nyilvános beszélgetés formájában mutattuk be.

A beszélgetés részvevői a Tárki 2009-es kutatásának nyomán született könyv (Muraközy L. (szerk.): A BIZALMATLANSÁG HÁLÓJÁBAN. A magyar beteg. Budapest: Corvina Kiadó) szerzői és szerkesztője voltak.

Program:

9:30-től regisztráció, kávé
10:00 – 10:30 A kutatás eredményeinek bemutatása: Tóth István György vezérigazgató, Tárki Zrt.
10:30 – 12:00 Kerekasztal beszélgetés a kutatás eredményeiről.

Résztvevők:

Chikán Attila akadémikus, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem
Fleck Zoltán egyetemi tanár, ELTE ÁJK Jogszociológia Tanszék
Győrffy Dóra közgazdász, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Muraközy László közgazdász, egyetemi docens, Debreceni Egyetem
Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, tanszékvezető egyetemi docens, Debreceni Egyetem
A beszélgetést moderálta: Felcsuti Péter

A kutatás letölthető dokumentációja elérhető:
összefoglaló (pdf)
prezentáció (pdf)
zárótanulmány (pdf)
Sajtó/fogadtatás

A Gazdasági növekedés társadalmi feltételei 2009 vizsgálat

A kutatást a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. készítette "A gazdasági növekedés társadalmi/kulturális feltételei" c. kutatás programja keretében. A kutatási program többek között magában foglalta "A piacgazdaság normatív keretei" empirikus vizsgálatot, valamint a "World Value Survey" nemzetközi vizsgálatsorozat magyarországi felvételét.

A kutatást vezette: Tóth István György
Kutatási asszisztens: Keller Tamás

A gazdasági felemelkedés társadalmi-kulturális feltételei című kutatás két kérdőíves kutatást tartalmazott:

A piacgazdaság normatív keretei című kutatást
WVS ötödik hullámának magyarországi lekérdezését

"A piacgazdaság normatív keretei" c. empirikus vizsgálatot a DONADÖME Kft. megrendelésére végeztük. Az adatfelvétel a 2009 márciusi Omnibusz kutatás keretei között zajlott (2009. március 12-től 25-ig) 1008 fő megkérdezésével. A kutatás célja a gazdasági kultúra felmérése volt a lakosság körében. Az Omnibusz kutatással egyidejűleg ugyanazon településeken, azonban eltérő kiinduló pontok mentén zajlott a World Value Survey 2009 adatfelvétele is.
A kutatás letölthető dokumentációja (pdf)

A WVS ötödik hullámának magyarországi adatait a Tárki 1007 fő megkérdezésével országos reprezentatív kutatás keretében végezte az ARAGO Zrt megrendelésére 2009. március 14. és április 2-a között.
A kutatás letölthető dokumentációja (pdf)

A Tárki Adatfelvételi osztálya mindkét minta elkészítéséhez többlépcsős, arányosan rétegzett, valószínűségi mintavételi eljárást alkalmazott. A minta konkrét kialakításához véletlen sétás módszert használtak. A mintába kerülő személyeket pedig a Leslie Kish kulcs alkalmazásával választották ki, majd személyes megkérdezés keretében kérdezték őket. Annak érdekében, hogy a mintába került (nem, korcsoport, életkor és településtípus szerint kialakított) csoportok aránya megegyezzen a felnőtt magyar népesség ugyanilyen szempont szerint kialakított csoportjainak arányával, a mintát súlyozták, így a súlyozott minta nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség szerinti megoszlása jól illeszkedik a felnőtt népesség megfelelő adataihoz.

A kutatási terv (Tóth István György)
 

Kockázat, bizalom és részvétel a magyar gazdaságban és társadalomban

A kutatás témája a kockázat, a bizalom és a különböző gazdasági és társadalmi aktivitásokban való részvétel. A tanulmány részletesen elemzi a kapcsolati környezet és a bizalom összefüggését a pénzügyi intézményrendszer igénybe vételével, illetve a gazdasági és politikai attitűdökkel.
Mintanagyság: 1000 fő
Bővebben

„Állam és polgárai” I-III.

A sorozat a kilencvenes évek közepén Csontos László, Kornai János és Tóth István György vezetésével indult. Célja: a lakosság adótudatosságának, fiskális illúzióinak és állami szerepvállalással kapcsolatos attitűdjeinek feltárása. Megismétlődött 1999-ben (az egészségügyi reformra fókuszáltan) és 2007-ben (az adómorálra és az állami felelősséggel kapcsolatos véleményekre fókuszáltan) Releváns, ebben a kutatásban újraértékelhető témakörök: adómorál, állami felelősségvállalás, kockázatkerülés és kockázatkedvelés.
Mintanagyság 2007-ban: 3000 fő
Bővebben

TÁRKI-NFÜ értékvizsgálat

2008 elején Magyarországi értéktérkép címmel lakossági érték- és attitűd szegmentációs vizsgálatot készítettünk. Kulcsszavak: öngondoskodás, normakövetés, normaszegés, egyéni érvényesüléssel kapcsolatos értékek.
Mintanagyság: 2000 fő
Bővebben

TÁRKI-GfK fogyasztói szegmentációs vizsgálat

2008 őszén a GfK Hungária Piackutató Kft-vel közösen olyan – a piackutatási gyakorlatban is alkalmazható fogyasztói tipológiát dolgoztunk ki –, amely fogyasztási magatartás alapján különít el 8 darab, társadalmi szempontból is jól körülhatárolható fogyasztói csoportot.
Mintanagyság: 3000 fő
Bővebben

Tárki Háztartás Monitor 1998-2007 sorozat

A kutatás a magyar társadalom jövedelmi, vagyoni helyzetét és attitűdjeit vizsgálja. A 2003-as és a 2007-es hullám részletesen kérdezett az egyenlőtlenségek értékelésével és az állam iránti kereslettel kapcsolatban. Lényeges kulcsszavak: jövedelem eloszlás, egyenlőtlenséggel kapcsolatos attitűdök, a redisztribúció iránti kereslet, kockázatkerülés, kockázatkedvelés, hedonizmus és megtakarítási attitűdök.
Mintanagyság 2007-ben 2000 háztartás
Bővebben

Tárki European Social Monitor sorozat

A sorozat európai összehasonlításban közöl alapvető összehasonlító adatokat az Európai Unió társadalmairól. Az első kötet a demográfia, jövedelem eloszlás, foglalkoztatás és lakáshelyzet témával foglalkozik.
Bővebben

A kutatás keretében megjelent publikációk

Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a magyar társadalom értékszerkezetében (Tóth István György)

Magyarország helye a világ értéktérképén (Keller Tamás)

TÁRKI Európai Társadalmi Jelentés 2. – Gazdasági attitűdök (szerk.: Tóth István György) - teljes dokumentum (pdf)

A bizalmatlanság hálójában - A magyar beteg (szerk: Muraközy László)

Tartalomjegyzék (fejezetenként letölthető pdf):

Bevezetés (Tóth István György)
Az egyenlőtlenség nagyságának megítélése (Lelkes Orsolya)
Állami szerepvállalás – egyéni felelősség (Albert Fruzsina – Dávid Beáta)
Állam és piac (Janky Béla)
Bizalom, társadalmi tőke, intézményi kötődés (Giczi Johanna – Sik Endre)
Munka, szabadidő, időallokáció (Monostori Judit)
Tudatos fogyasztás (Gáti Annamária)
Vállalkozói hajlandóság, potenciális vállalkozók és kockázatkerülés (Lengyel György)
A tudás értéke: készségek, kompetenciák, vélemények (Lannert Judit)
A gazdasági erkölcsösséget szabályozó társadalmi normákról – normakövetés és normaszegés (Keller Tamás)
A korrupció észlelése, elfogadása és gyakorlata (Keller Tamás – Sik Endre)
A kötetben használt adatbázisok leírása

"A piacgazdaság normatív keretei (gazdaság és kultúra)" című kutatás adatfelvételének gyorselemzése (Bernát Anikó)


Rövidített összefoglaló a Parlamenti képviselők számára

A gazdasági növekedés társadalmi/kulturális feltételei

Konferencia, kerekasztal beszélgetés és szakmai műhelykonferencia a Magyar Tudományos Akadémián.

Időpont: 2009. október 12.
Helyszín: MTA székház 2. emelet

9:30 – 10.00 Regisztráció, NAGYTEREM

10:00 – 10:15 Megnyitó, Pálinkás József MTA elnök
10:15 – 10:45 A magyar társadalom gazdasági attitűdjei nemzetközi összehasonlításban, Tóth István György, Tárki

Korreferátumok:
10:45 – 11: 00 Chikán Attila
11:00 – 11: 15 Hankiss Elemér
11:15 – 11: 30 Felcsuti Péter

11:30 – 12:30 Kávészünet, sajtótájékoztató

12:30 – 14:00 Kerekasztal beszélgetés: Intézmények, bizalom, gazdasági kultúra Magyarországon Moderátor: Heltai Péter MTV. Résztvevők: Kovács Árpád, Kopp Mária, Kolosi Tamás, Simor András, Stumpf István

14:00 – 14:15 Összefoglaló, javaslatok (Felcsuti Péter)

Szakmai műhelykonferencia

15:00 – 19:00 Társadalmi és gazdasági attitűdök Magyarországon és Európában, KISTEREM

Program:
15:00 – 15:05 Köszöntő (Tóth István György, Tárki)
15:05 – 15:20 A magyar társadalom értékszerkezete a World Values Survey alapján (Keller Tamás, Tárki)
15:20 – 15:35 Jövedelmi egyenlőtlenségek elfogadottsága (Lelkes Orsolya, Eurocentre Vienna)
15:35 – 15:50 Az állammal kapcsolatos elvárások (Janky Béla, BME)
15:50 – 16:05 Egyéni felelősség – társadalmi felelősség (Albert Fruzsina – Dávid Bea, MTA SZKI)
16:05 – 16:35 Vita

16:35 – 17:00 Kávészünet

17:00 – 17:15 Bizalom (Giczi Johanna, ELTE - Sik Endre, Tárki)
17:15 – 17:30 Kockázatkerülés, vállalkozási hajlandóság (Lengyel György, Budapesti Corvinus Egyetem)
17:30 – 17:45 A tudás értéke (Lannert Judit, Tárki-Tudok)
17:45 – 18:00 Fogyasztói tudatosság (Gáti Annamária, Tárki-Tudok)
18:00 – 18:15 Korrupciós percepció és gyakorlat (Keller Tamás, Tárki - Sik Endre, Tárki )
18:15 – 18: 45 Vita

18:45 – 19:00 Zárszó, javaslatok (Tóth István György, Tárki)

Sajtóanyag

Az Eurobarometer (EB) az Európai Bizottság megbízásából eredetileg az Európai Közösség országaiban az 1970-es évek eleje óta végzett harmonizált közvélemény-kutatást jelentett, amelynek célja a társadalmi és politikai változások vizsgálata volt. Később a kutatás az Európai Unió tagországaira terjed ki, és mind a mai napig évente kétszer – tavasszal és ősszel – történnek a megkérdezések. Az 1990-es évektől ez a Standard Eurobarometernek nevezett kutatás kiegészült kifejezetten a jelölt tagországokra vonatkozó megkérdezésekkel (Candidate countries Eurobarometer), illetve bizonyos speciális témákat elemző kutatásokkal (Special Eurobarometer, Flash Eurobarometer). A kutatásról bővebb információk itt olvashatóak. Az adatok (Special és Standard Eurobarometer) pedig regisztrálást követően a GESIS honlapján férhetőek hozzá.

A European Social Survey (ESS) az Európai Bizottság támogatásával indult azzal a céllal, hogy közel harminc – főként európai – ország attitűdjeinek változását monitorozza. A kutatásnak négy befejezett hulláma van (2002, 2004, 2006, 2008). Minden hullám tartalmaz állandó és változó részeket. 2002-ben a bevándorlókhoz és menekültekhez való viszony, illetve az egyén társadalmi és civil szervezetekben betöltött helye; 2004-ben az egészségügyi és a gazdasági erkölcsről szóló modul; míg 2006-ban az egyéni életút során bekövetkezett események időzítése és a személyes és társadalmi jólét voltak a változó modulok. 2008-ban pedig a jóléti politikával szembeni attitűdök, illetve az életkorral kapcsolatos előítéletek és viselkedésminták szerepeltek a kiemelt témák között. A magyar adatok elemzését a MTA szociológiai és politikai intézete gondozásában megjelent Európai Társadalomtudományi Elemzések sorozat tartalmazza. A nemzetközi kutatás adatai letölthetők innen, további információk olvashatók a kutatás honlapján.

Az Európai Értékrend Vizsgálat6 (EVS) kilencévente (1981, 1990, 1999, 2008) méri fel egységes szempontrendszer alapján a kontinens országaiban élők értékválasztását, és kutatja az európai nemzetek és kultúrák karakterének közös jellemzőit. A felmérés többek között a társadalmi felelősségvállalással, egyes társadalmi intézményekkel, demokráciával, politikával, a munka világával, a szegénységgel, hátrányos helyzettel kapcsolatos véleményekkel, valláshoz, identitáshoz, információs társadalomhoz fűződő attitűdökkel foglalkozik. A Tilburgi Egyetem (Hollandia) által koordinált 2008-2009-es kérdőíves felmérés összesített eredményei 2010-re várhatók. A magyarországi kutatás legfontosabb eredményei megtalálhatóak itt.

A European Quality of Life Survey (EQLS) a European Foundation (Eurofound) által vezetett nemzetközi kutatás, amely eddig kétszer (2003 és 2007) került megkérdezésre. Az adatállományban az Európai Unió 27 országa mellett Törökország, illetve a 2007-es hullámban Horvátország és Norvégia adatai szerepelnek. A kutatás célja a tágan értelmezett életminőség vizsgálata, így a foglalkoztatottság, a jövedelem, az iskolázottság, a lakáskörülmények, az egészség, a munka-család egyensúlya valamint az elégedettség témaköre egyaránt a kutatás fókuszában áll. Az adatok felhasználásával készült elemzések az Eurofound honlapjáról érhetőek el, maguk az adatok (egyelőre csak a 2003-as hullámé) pedig regisztrációt követően elektronikusan is hozzáférhető itt.

Az International Social Survey Program (ISSP) 1985-ben indult nemzetközi adatfelvétel, amely évente más témát kutat, a témák azonban rendszeres időközönként visszatérnek. A témák között eddig többek között a kormányzat szerepét, az egyenlőtlenségeket, a nemzeti identitást vagy a vallást vizsgáló adatfelvételek voltak. Jelenleg 45 ország tagja az ISSP-nek. A magyar adatfelvételt évek óta a TÁRKI végzi, Róbert Péter koordinálásával. A nemzetközi adatfelvétel adatai a GESIS archívumában találhatóak, és előzetes regisztráció után hozzáférhetőek Bővebb információk a kutatás honlapján találhatóak.

A Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat a World Value Survey (WVS) az eredetileg az Európai Közösség tíz tagországában, 1981-ben megkezdett Európai Értékrend Vizsgálat (EVS) nemzetközi adatfelvétele, bár a két kutatást mind a mai napig különböző kutatócsoportok vezetik, az adatfelvétel pedig harmonizált, de nem azonos kérdéssor alapján történik. A kutatásnak eddig öt befejezett hulláma készült el: 1981-1984; 1989-1993; 1994-1999; 1999-2004; 2005-2008. Az első négy hullám EVS és a WVS harmonizált adatait tartalmazó adatbázis, illetve a WVS 5. hullámának adatai előzetes regisztráció után ingyenesen letölthetőek a kutatás honlapjáról. A kutatás nemzetközi és kultúraközi értékrendszerbeli változások monitorozását tűzte ki célul. A WVS adatai alapján Ronald Inglehart dolgozta az értékrendszerbeli változások átfogó elméletet. Ő egyébként a kutatás végrehajtó bizottságának elnöke is. Az eddigi kutatásokban több mint 80 országról vannak adatok. Magyarország a régió egyetlen olyan országa, amely a kutatás minden hullámában szerepelt.

„A gazdasági növekedés társadalmi/kulturális feltételei” című kutatás elemi és az összefoglaló jelentés a DonaDöme Kft. és az Arago Zrt. támogatásával készültek.

A kutatás nagyon sokat köszönhet Felcsuti Péternek, aki a kutatás ötletgazdája, szakmai támogatója volt, valamint alapvető szerepet játszott a kutatás anyagi hátterének megszervezésében. A kutatók köszönetet mondanak Simor Andrásnak, aki a kutatás kereteinek kidolgozása során elévülhetetlenül fontos támogatást nyújtott. Külön köszönet illet Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, az ő védnöki támogatása nélkül a kutatás eredményeit nem lehetett volna ennyire széles körben ismertté tenni.

Egyébiránt a kutatás összes megállapítása és következtetése semmilyen mértékben nem köthető sem a támogatókhoz, sem az általuk vezetett intézményekhez. Most is, mint mindig, a kutatás összefoglalóiban részletezett megállapítások a szerzők álláspontját és tudományos eredményeit tükrözik.

Interjúk, írások

"Miért éri meg bízni egymásban?" - Ságvári Bence írása a Socio.hu 2013/2. számában
"A dolgok állása" - Az Élet és Irodalom 2011 karácsonyi számában Nádas Péter írása "A dolgok állása" címmel részletesen elemzi és továbbgondolja a Tárki Társadalmi riport 2010 több, a magyar társadalom értékszerkezetével, társadalmi tagozódásával kapcsolatos cikkét. (2011. december 22. Élet és Irodalom)
"Értéktér" - Az "Értéktér" projekt 2011 novemberi debreceni konferenciájáról Fleck Zoltán előadása olvasható az Élet és Irodalom 2011 karácsonyi számában. (2011. december 22. Élet és Irodalom)
Versenyképesség és társadalmi jólét - Chikán Attila akadémiai székfoglaló előadásában a nemzeti versenyképesség elemeként vizsgálta a gazdasági kultúrát a Tárki vizsgálata alapján (2011. február 10., MTA)
Closer to the East or the West? - Eszter Rádai Talks with György István Tóth in Eurozine. Eredeti megjelenés: The Hungarian Quarterly Vol 51. pp. 70-77.
Visszafelé forgatjuk a történelem kerekét? Milyen állapotban van ma a köztársaság? - A Szólás szabadsága vendégei 2010 március 14-én: Romsics Ignác történész és Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója
"Karón varjút"A Heti Válasz interjúja Tóth István Györggyel. (Heti Válasz 2010 február 25.)
"A józan ész politikája" - Bajnai Gordon miniszterelnök cikkének kiindulópontja a Tárki "Gazdasági kultúra" kutatása. (Népszabadság, 2010 február 18.)
"Survey says negative social tendencies impact on competitiveness" - Interjú Felcsuti Péterrel és Tóth István Györggyel a Business Hungary November/December 2009 Vol XX/8 számában. Az interjú a pdf 16-17. oldalán olvasható, angolul
"... nyugatias hardveren nagyon gyakran keleties szoftver fut..." - Bajnai Gordon Miniszterelnök beszéde a Köztársaság Napja alkalmából. A miniszterelnök szerint "Tanulságos eredményt hozott a kutatás, tanulságosat és lehangolót."
Senkiben sem bíznak a magyarok - Interjú Tóth István Györggyel a Szabad Európa Társaság konferenciája után az Inforádióban. (2010. február 4., csütörtök 9:00)
"Balkán vagy Európa: milyenek a magyarok?" - Előadás és Gerő András, Mérő László és Tóth István György panelbeszélgetése a kutatás eredményeiről a Szabad Európa Társaság rendezvényén.
"A magyarok az államból akarnak megélni" - Interjú Tóth István Györggyel a Haszon Magazin 2010 január 1-i számában.
A társadalom rendkívül bizalomhiányos - Tóth István György szociológussal, a Tárki vezérigazgatójával Rádai Eszter készített interjút (Élet és Irodalom, LIII. évfolyam 49. szám, 2009. december 4.)
Felcsuti Péter: Két álláspont (Élet és Irodalom, LIII. évfolyam 49. szám, 2009. december 4.)
"Mindenki az államból szeretne megélni" - Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója (Magyar Narancs XXI. évf. 46. szám - 2009-11-12)
Magyarország zárt társadalom, ennek minden hátrányával (Inforádió, 2009.10.17. 14:08)
A gazdasági felemelkedés társadalmi - kulturális feltételei c. kutatási program 1. rész, 2. rész (Inforádió, 2009.10.16 19:00)
A TÁRKI új jelentése zárt társadalomként mutat be bennünket... (Kossuth Rádió, október 17.) (17:21-35:00)
Normakövetés, normaszegés, korrupciós percepció Magyarországon. Interjú Keller Tamással a Civil Rádióban. (08:41-21:00) (Civil Rádió, 2009.12.17. 17:30)
Chikán Attila: "Úgy csinálunk, mintha fejlett oktatási rendszerünk lenne" (Inforádió, 2009.10.13 10:05)
Felcsuti: érted haragszom (FN - válogatás, 2009.10.13 16:04)
Felcsuti felháborodott a lakosság mentalitásán (FN.hu - 2009. október 13. 06:30)
Hankiss Elemér: Demokraták nélkül nincsenek demokratikus intézmények (2009. október 12., hétfő 18:00 InfoRádió)
Bizalom és politika - Vicsek Ferenc interjúja a Hetes stúdió c. műsorban (2009. december 12., Klubrádió)

Tudósítások

A balsors saját magunkból fakad - állítja a Tárki (Népszabadság, 2009.10.13 08:24)
Bizalmatlanok és rosszkedvűek vagyunk (DunaTV, 2009.10.12 19:01)
Bipoláris depressziós a magyar, az ország állapota lesújtó (Hírszerző, 2009.10.12 19:58)
Már leszakadtunk Európától (Magyar Hírlap, 2009. október 13., 1., 6. oldal)
Mély változásokra lenne szükségünk (Világgazdaság, 2009.október 13., 1., 3. oldal)
Gyanakvóak a magyarok (Napi, 2009.10.14. 08:12)
Borús képet fest a magyar társadalomról a Tárki legújabb kutatása (Hír3, 2009.10.12 16:54)
Milyen a magyar értékszerkezet? (Figyelő, 2009. október 15 – 21., 8. oldal)

Blogok

Kórkép I. - Magyarország helye a világ értéktérképén(konzervatórium blog, 2009.12.03. 08:01)

MTI hír

A Tárki felmérése szerint nem a nyugati kultúrához tartozunk (Magyar Rádió, 2009.10.12 15:52)
Borús képet fest a Tárki (Echo TV, 2009.10.12 16:17)
Borús képet fest a magyar társadalomról a Tárki legújabb kutatása (Hir3, 2009.10.12 16:54)
Tárki: Kevésbé nyugati a magyar gondolkodásmód (MNO, 2009.10.12 16:31)
Elkeserítő a Tárki legújabb kutatása (Hírextra, 2009.10.12 17:36)
Meglepő eredmény: a magyarok inkább az ortodox kultúrkörhöz sorolhatók (Stop.hu, 2009.10.12 17:42)
Borús képet fest a magyar társadalomról a Tárki legújabb kutatása (Monitormagazin.hu, 2009.10.12 20:55)
Borús képet fest a magyar társadalomról a Tárki legújabb kutatása (gondola.hu, 2009. október 12. 15:36)
"Akikben nem lehet bízni: képviselők, bankárok, újságírók" (MTI, 2009. október 13. 15:27 )
"A Tárki felmérése szerint nem a nyugati kultúrához tartozunk" (Magyar Rádió, 2009.10.12 15:52)
Elkeserítő a Tárki legújabb kutatása (Hírextra, 2009.10.12 17:36)

Független hírügynökség hír

Bizalomhiány, igazságtalanságérzet: jellemzés a magyar társadalomról (Hírszerző, 2009.10.12 13:44)
Tárki: még mindig a bizalomhiány jellemzi a magyarokat (MTV - Híradó, 2009.10.12 14:08)
Bizalomhiány és normazavar a magyar társadalom fő vonásai (Hír TV, 2009.10.12 14:32)
Közelebb áll hozzánk a Kelet, mint a Nyugat (privatbankar.hu 2009. október 12. 15:58)
Tárki-kutatás – kik vagyunk, merre tartunk? (infovilag.hu, 2009. október 13.)
Bezárkóztunk, és nem találtuk meg a kiutat (Magyar Hírlap, 2009. október 13.)
Értékválasztásainkban legközelebbi rokonaink a balti népek (Világgazdaság, 2009. október 12.)
Milyen a magyar értékszerkezet? (Figyelő, 2009. október 15 – 21., 8. oldal)
Sajtóanyag

Szervezetfejlesztők Magyarországi Társaságának konferenciáján elhangzott ’Magyarország a világ értéktérképén’ előadás Strenner Szilárd grafikus (grafacity.eu) interpretációjában.

A kutatás utóélete