A korosztályi elszámolás technikájának lényege, hogy a nettó adóterheket lebontja az egyes évfolyamokra, és ezt, az adott pillanatra jellemző tehereloszlást kivetíti a jövőbe. Néhány kiegészítő feltevés (a termelékenység növekedési ütemét és a diszkontláb alakulását illetően), valamint a népesség létszámára és korösszetételére vonatkozó előrejelzés birtokában a jövőbe kivetített jelenlegi nettó adóteher-eloszlásról megállapítható, hogy a jövőben születő korosztályokra mennyivel nagyobb (vagy kisebb) adóterhet ró ahhoz, hogy az ún. intertemporális költségvetési korlát teljesüljön. Ez utóbbi nem más, mint egy nullaösszeg-korlát, és azt mondja ki, hogy az esetleges jelenbeli túlköltekezésért valakinek, ha másnak nem, az utódoknak, fizetniük kell. Pontosabban megfogalmazva: a már élő és a jövőben megszületendő korosztályok jövőbeli nettó adójának jelenértéke meg kell hogy egyezzen a jelenlegi államadósság és a jövőbeli állami kiadások jelenértékével. A módszer szerint feltételezzük, hogy az adók és juttatások változtatása csak a jövendő generációkra vonatkozik, a már élők a jelenlegi nettó adóteher-eloszlás alapján adóznak. Ha a már élők közül az épp most születetteket hasonlítjuk össze a jövőben születőkkel (akiket viszont egységes korcsoportként kezelünk), akkor mérőszámot kapunk a rendszer belső egyensúlytalanságára vonatkozóan.
Korosztályi elszámolást általában a teljes államháztartásra szokás végezni, beleértve tehát a jövedelemhez, a fogyasztáshoz és a tulajdonhoz kapcsolódó adókat, a másik oldalról pedig a nyugdíjakat, a családtámogatási rendszert, az oktatást, egészségügyet, és a közjószág jellegű közszolgáltatásokat, mint amilyen az útépítés. Az Alan J. Auerbach, Laurence J. Kotlikoff és Willi Leibfritz által szerkesztett kötet (Generational accounting around the world. Chicago and London: University of Chicago Press, 1999) 17 országra vonatkozóan tartalmaz efféle számításokat. Magyarországra vonatkozóan készült már ilyen, a teljes újraelosztási rendszert alapul vevő számítás, az 1996-os évre.
Angolul: » Generational accounts in Hungary (pdf file)
A tanulmány 1998-as adatokkal frissített változata: » Korosztályi elszámolás Magyarországon, 1998 (pdf file)
A korosztályi elszámolás módszerét alkalmazó legtöbb tanulmány mérlegeli különböző jóléti vagy fiskális reformok várható hatásait. Kevésbé elterjedt azonban kidolgozott intézményi reformok hatásainak számba vétele. Az effajta számítások komplikáltabbak, hiszen a népesség-előrejelzésen kívül az intézményi változásokkal is lehet előre kalkulálni. Épp ez ad értelmet annak, hogy a nyugdíjrendszerre vonatkozóan újra és külön is elkészítsük a korosztályi elszámolást egy olyan országban, például Magyarországon, ahol a nyugdíjtörvény-csomag előre rögzíti az intézményi reformok szándékolt lépéseit. Ezzel kapcsolatos eredményeink is letölthetőek pdf formátumban.
A tanulmány angol változata » Generational accounting and Hungarian pension reform, mely letölthető a Világbank honlapjáról is.
A korosztályi elszámolás alapesetben előretekintő, azaz csak a kiinduló év és az abból levezetett jövő számait használja. Ennek alapján következtethetünk a jóléti rendszer hosszú távú pénzügyi stabilitására, de csak nagyon korlátozott körvonalaink lehetnek a generációk közötti újraelosztási hatásokról. Ehhez ugyanis retrospektív adatokra is szükségünk van. Az intergenerációs újraelosztási hatásokkal is számoló, a nyugdíjrendszer vesztes és nyertes generációit szétválasztó számításunk eredményei pdf formátumban a » Past redistribution and future imbalances: generational accounts in the Hungarian pension system című tanulmányunkban jelent meg. Ez az írás letölthető az East-West Management Institute honlapjáról is.
