A TÁRKI több elemzést is készített Magyarország Európai Uniós csatlakozását meg előzően a csatlakozás várható társadalmi és gazdasági hatásairól, valamint a sikeres európai felzárkózás társadalmi feltételeiről.
Az EU-csatlakozás várható gazdasági hatásai
A GKI, a Kopint-Datorg és a TÁRKI a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából tanulmányt készített Magyarország EU-csatlakozásának várható gazdasági hatásairól. A 2003. február 28-i sajtótájékoztatón bemutatott anyag letölthető honlapunkról is.
» megnyitás (pdf · 300 kB)
A gazdasági döntések hatásai a társadalmi szerkezetre középtávon, különös tekintettel az EU-csatlakozás folyamatára
A TÁRKI 2000-ben „A sikeres európai felzárkózás társadalmi feltételrendszere” (lásd lent) címmel vizsgálta a csatlakozás hatásait. Most kutatási kérdésünk más. Az elkövetkezendő tíz év legfontosabb, az egész magyar társadalmat érintő gazdasági eseménye az Európai Unióhoz való csatlakozás lesz. Nagyon fontos kutatási kérdés tehát annak vizsgálata, hogy a csatlakozás a magyar társadalmat miképpen érinti, illetve, hogy az egyes gazdasági és társadalompolitikai intézmények mennyire felkészültek a csatlakozásra.
» megnyitás (pdf · 3,1 MB)
A sikeres európai felzárkózás társadalmi feltételrendszere
A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Gazdasági Minisztérium megbízásából vizsgálatot hajtott végre az európai felzárkózás társadalmi feltételeinek feltárására. A kutatás annak a hosszú folyamatnak a része, amely immár tíz éve meghatározó a gazdaságban és a társadalomban, de a közeljövőben az ország előtt álló feladatok közül is az Európai Unióhoz való csatlakozás az egyik legnagyobb kihívás. Az ország fejlődése és a felzárkózási folyamat egymással összefüggésben értelmezhető. Kutatásunk azt vizsgálja, hogy a sikeres európai felzárkózást mutató országok társadalmi feltételrendszere és társadalompolitikája mennyiben hasonlított egymásra, a csatlakozás miképpen befolyásolta a vizsgált részterületeket. Elemzésünk kiemelt témakörei az egészségügy és oktatás, valamint a költségvetés prioritásai, különös tekintettel a jóléti kiadásokra. Ez utóbbinak meghatározói a nyugdíjrendszer és részben a munkaerőpiaci jellemzők. Kitérünk a jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység vizsgálatára is.
» megnyitás (pdf · 2,9 MB)
